Az alvásmegvonás kínzás – légyszi, ne tedd ezt magaddal!

Szponzorált tartalom

2021. augusztus 27. Kontent

sf_8_gyt.jpg„Nekem elég, ha csak pár órát alszom” – mondta egy ismerősöm, holott sokszor arról panaszkodott, hogy fáradt, fáj a feje, ingerült, nehezen tud koncentrálni. Aztán elolvasott egy cikket, amelyből számára is kiderült, hogy a napi alig pár órányi alvás hosszú távon senkinek sem elég. Lehet, hogy ennyivel is funkcionálunk, ám a túl kevés alvás károsítja az életminőségünket, mentális és fizikai állapotunkat.

A mai napig kínoznak, vallatnak vele

Nem véletlen, hogy a történelem során számos helyen alkalmazták – illetve sajnos még ma is alkalmazzák – vallató- és kínzóeszközként az alvásmegvonást. Már a XVI. századi Skóciában bevetették a boszorkánypereknél. A második világháború hadifogolytáboraiban, elsősorban az ázsiai országokban a kínzások között szintén szerepelt, főleg vallomástétel kicsikarása céljából. Továbbá használták az oroszok és a németek, ahogy a hatvanas években Nagy-Britanniában is az egyik fő vallatási módszer volt: ketrecekbe zárták a foglyokat, akik a szűk térben képtelenek voltak elaludni.

Ami ennél is durvább, hogy az alvás megvonása az Egyesült Államok hadseregében egészen a XXI. század elejéig engedélyezett kihallgatási eszköznek számított, ugyanis a látható fizikai következményeit nehezen lehetett bizonyítani. Az ENSZ azóta határozottan a fizikai és lelki szenvedés részébe sorolta, és tiltja is az alkalmazását.

Ugyanakkor 2014-ben durva részletek derültek ki az USA titkosszolgálatainak pszichológusok által kidolgozott vallatási technikáiról, amelyek között az alvásmegvonás is szerepelt. A rabokat kikötötték, és ha elaludtak, vizet locsoltak rájuk, hogy felébredjenek, és mindezt zajhatásokkal is kombinálták. A rabok szerint ez volt az egyik legkegyetlenebb, legtöbb szenvedést okozó kínzási módszer.

Az egér-kísérlet

Allan Rechtschaffen híres kísérlete során az is kiderült, hogy az alvásmegvonás halált okozhat. Allan egerekkel kísérletezett: a „kontrollegeret” engedte aludni, normálisan etette, míg a másikat azonnal vízbe dobta, amint alvás jeleit észlelte rajta. A kísérletet összesen tízszer ismételte meg: az állatok, amelyeket nem hagytak aludni, a 11 és a 32 nap közötti időszakban mindegyik kísérletben elpusztultak.

Mi történik a szervezetedben, ha túl keveset alszol?

A kialvatlanság első jelei 24 óra után jelentkeznek: ilyenkor fáj a szem, nehéz nyitva tartani, jellemző a fejfájás, hidegrázás, memóriazavar, koncentrációs nehézség. Az egyén testhőmérséklete instabillá válik, illetve elkezd izzadni. A hosszú ideig tartó alvásmegvonásnál legyengül az immunrendszer, az érzelmi tartalékok lecsökkennek, kevésbé leszünk képesek alkalmazkodni. Hetvenkét órás vagy hosszabb ébrenlét után az ember már paranoiddá válik: gyakran úgy érzi, hogy üldözik, téveszméi lesznek, hallucinációk lépnek fel.

Tehát bizonyított tény, hogy a hosszú ideig fennálló alváshiány komoly egészségügyi problémákat okozhat. A szakemberek szerint naponta legalább 6-7 órányi alvásra van szükségünk ahhoz, hogy a testünk regenerálódjon és a méregtelenítés is megtörténjen.

Az alvásigényünk a korral változik, a National Sleep Foundation (Nemzeti Alvás Alapítvány) jelentésében kategóriákba szedte kinek, mennyi alvásra van szüksége az egészséges, produktív élethez.

Az ajánlás kilenc korcsoportra fókuszál az újszülöttektől az idős emberekig:

  • Újszülöttek (0-3 hónap): 14-17 óra
  • Csecsemők (4-11 hónap): 12-15 óra
  • Kisdedek (1-2 év): 11-14 óra
  • Óvodások (3-5 év): 10-13 óra
  • Kisiskolások (6-13 év): 9-11 óra
  • Serdülők (14-17 év): 8-10 óra
  • Fiatal felnőttek (18-25 év): 7-9 óra
  • Felnőttek (26-64 év): 7-9 óra
  • Idősek (65 év fölött): 7-8 óra

Azt, hogy mennyire létfontosságú az alvás, bizonyítja, hogy már 24 órányi ébrenlétnek, azaz egy éjszakányi alváshiánynak is komoly negatív hatása van. Ha az alvásmegvonás folytatódik, további kóros változásokkal számolhatunk: ilyen az orientáció elvesztése, a látászavarok, az apátia vagy a letargia. Azt pontosan nem tudjuk, hány alvás nélküli nap okozza az ember halálát.

Hirdetés

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

sedacur-doboz-60x-1024x1024_1.png

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogytudor.blog.hu/api/trackback/id/tr5616669994
süti beállítások módosítása