Vashiány Napja – november 26.

2021. november 23. Kontent

shutterstock_759943144.jpg

A Vashiány Napja kezdeményezés 2015-ben indult és hazánkkal együtt már 25 országban vezették be, valamint több nemzetközi betegszervezet és szakmai szervezet is támogatja.

A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot. 1,2,3

A Vashiány Napja kezdeményezés célja, hogy

-             felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma

-             segítse a korai felimerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével

-             fókuszba állítsa a különösen veszélyeztetett embercsoportokat

-             kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálása érdekében

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint

A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érint a Földön.4

Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.5  

A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.6

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.7,8,9

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet

Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban az alábbiakat említik:

  • a tartós fáradtságot (79%),
  • a sápadtságot (38%),
  • a koncentrálóképesség csökkenését (30%),
  • valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%).10

A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:

  • sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
  • további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás
  • de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.

Vashiány több okból is kialakulhat, és nem kizárólag nőket érinthet11-17

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

  • fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
  • nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
  • megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
  • kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet

Következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is.9, 18,19

Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell

Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz.20 Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.21

Hivatkozások:

  1. World Health Organisation. Worldwide prevalence of anaemia 1993-2005. 2008. Available at URL: http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/43894/9789241596657_eng.pdf;jsessionid=9C613E2F4D481EDEB9DE07986AFCE0C7?sequence=1. Last accessed: June 2018.
  2. Thachil J. Iron deficiency: still under-diagnosed? Br J Hosp Med. 2015;76(9):528-532.
  3. Miller JL. Anemia: a common and curable disease. Cold Spring Harb Perspect Med. 2013 Jul; 3(7).
  4. Peyrin-Biroulet L, et al. Guidelines on the diagnosis and treatment of iron deficiency across indications: a systematic review. Am J Clin Nutr.2015;102(6):1585-94
  5. Hercberg S, et al. Iron deficiency in Europe. Public Health Nutr. 2007;4(2b)
  6. McLean E, Cogswell M, Egli I, Wojdyla D, de Benoist B. Worldwide prevalence of anaemia, WHO Vitamin and Mineral Nutrition Information System, 1993-2005. Public Health Nutr. 2009;12(4):444-54. doi:10.1017/S1368980008002401.
  7. Camaschella C. 2015. Iron‐deficiency anemia. N. Engl. J. Med. 372:1832–1843
  8. Beard JL. Iron biology in immune function, muscle metabolism and neuronal functioning. J Nutr. 2001:568-580.
  9. Cappellini MD et al. Iron deficiency across chronic inflammatory conditions: International expert opinion on definition, diagnosis, and management. Am J Hematol. 2017 Oct;92(10):1068-1078.
  10. Caramelo L, Mezzacasa A and Mansour D. Iron Deficiency. Impact of iron deficiency on QoL and work capacity. EHA 21st Annual Congress, 9-12 June 2016, Copenhagen, Denmark.
  11. Abbaspour N, et al. Review on iron and its importance for human health. J Res Med Sci. 2014;19(2):164-174.
  12. Hurrell R, Egli I. Iron bioavailability and dietary reference values. Am J Clin Nutr. 2010;91:1461-1467.
  13. Waldmann A, et al. Dietary iron intake and iron status of German female vegans: results of the German vegan study. Ann Nutr Metab. 2004;48(2):103-8.
  14. McDonagh T, Macdougall IC. Iron therapy for the treatment of iron deficiency in chronic heart failure: intravenous or oral? Eur J Heart Fail. 2015;17(3):248-62.
  15. Favrat, B, et al. (2014). Evaluation of a single dose of ferric carboxymaltose in fatigued, iron-deficient women--PREFER a randomized, placebo-controlled study. PLoS One 9(4): e94217. eCollection 2014.
  16. World Health Organisation. Iron deficiency anaemia. Assessment, prevention and control: A guide for programme managers. 2001. Available at URL: http://www.who.int/nutrition/publications/en/ida_assessment_prevention_control.pdf Last accessed: June 2018.
  17. The European iron deficiency survey. Data on file; 2016, Vifor Pharma
  18. World Health Organisation. Nutritional anaemias: tools for effective prevention and control. 2017. Available at URL: http://www.who.int/nutrition/publications/micronutrients/anaemias-tools-prevention-control/en/. Last accessed: June 2018.
  19. Zimmermann M, Hurrell R. Nutritional iron deficiency. Lancet. 2007;370:511-520.
  20. Caramelo L, Mezzacasa A and Kassebaum NJ. Iron Deficiency. Understanding perceptions of sufferers and the general public. EHA 21st Annual Congress, 9-12 June 2016, Copenhagen, Denmark. 
  21. Auerbach M, Adamson JW. How we diagnose and treat iron deficiency anemia. Am J Hematol. 2016;91(1):31-38.

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogytudor.blog.hu/api/trackback/id/tr5216762814
süti beállítások módosítása