A várandósság időszaka csodálatos. Így volt ezzel Beáta is, aki az első gyermekét hordta a szíve alatt. Ám ekkor tudta meg azt is, hogy a bakteriális hüvelyfertőzés veszélyeztetheti a magzat egészségét. Szerencsére időben orvoshoz fordult.

Beáta és párja izgalommal várták, hogy megfoganjon az első gyermekük, és érthető módon hatalmas volt az öröm, amikor a terhességi teszt kimutatta: kilenc hónap múlva új családtag érkezik.

„Ősszel tudtuk meg, hogy végre sikerült: babát várok, aki nyáron fog megérkezni. Mivel már nagyon vártuk, hogy teherbe essek, ezért különösen körültekintő voltam, és a várandósságom kezdetétől igyekeztem a magzatom számára a lehető legbiztonságosabb környezetet megteremteni. Egészségesen étkeztem, rendszeresen jártam vizsgálatokra, és a mozgást sem hanyagoltam el. A karácsonyi ünnepek boldogan teltek: a baba szépen fejlődött, és ekkor már azt is tudtuk, hogy kisfiút várunk. Lelkesen keresgéltünk neveket, szinte észre sem vettük, és már elérkezett a tavasz. Az ultrahangképek, amelyeken láthattuk, hogyan növöget Ábel, a mai napig a hűtőnket díszítik. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy ez volt az életem legboldogabb időszaka. Aztán megtörtént a baj: nőnap reggelén bőséges, híg, halszagú folyásom lett. Azonnal hívtam a nőgyógyászomat, aki soron kívül fogadott” – meséli Beáta.

A vizsgálat során kiderült, hogy Beátánál bakteriális vaginózis alakult ki, ami nem is olyan ritka a várandós nőknél. Az orvos megnyugtatta az ijedt kismamát, és elmagyarázta neki, hogy ilyenkor számos változás áll be a női testben, megemelkedik például a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintje, megjelenik a terhességi hormon, és ezek együttes hatásaként számos érzelmi és fizikai változás következhet be. Például más lesz a bőr állapota, illetve a hüvelyflóra normál egyensúlya is felborulhat. Utóbbi nyomán kialakulhatnak hüvelyfertőzések, amelyeknek a kockázata a terhesség utolsó harmadában még nagyobb, hiszen ilyenkor kissé tágabbá válik a hüvely, ami még fogékonyabbá teheti a terhes nőket a fertőzésekre.

Az orvos azt is elmondta, hogy Beáta nagyon jól tette, amiért egyből hozzá fordult, ugyanis a kezeletlen bakteriális vaginózis akár vetéléshez, vagy a terhesség későbbi szakaszában koraszüléshez is vezethet. A doktor felhívta a figyelmét, hogy a várandósság alatt nehezebben ismerhető fel a bakteriális vaginózis, ugyanis ebben az időszakban szinte mindenkinél fokozódik a hüvelyváladék termelődése. Ha a folyás színtelen, vagy csak kissé fehéres színű, ugyanakkor szagtalan, akkor általában nincs probléma. Ha azonban a váladék kellemetlen szagú és többnyire szürkésfehér, illetve égő-csípő érzést észlelünk a szeméremtájékon, mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert ezek a bakteriális fertőzés egyértelmű tünetei. Ahogy azt az orvos is mondta, kismamaként nem tanácsos az öndiagnózis, és semmiképpen nem szabad mindenféle otthon talált gyógyszerrel kezelni magunkat, hiszen bizonyos gyógyszerösszetevők negatívan befolyásolhatják a baba fejlődését, és akár rendellenességet is okozhatnak. Az első trimeszterben az enyhe panaszok mellett általában a hüvelyi pH helyreállítása a cél, gyógyszereket inkább csak a második trimeszterben javasolnak a szakemberek.

Mivel Beáta szinte az első tünetek észlelése után azonnal orvoshoz fordult, a hüvelyi pH helyreállítása után már nyugodtan élhette meg a terhessége utolsó szakaszát. Szerencsére a szülése is komplikációmentes volt, és végül megszületett Ábel, akit már annyira vártak. Bea pedig azóta is úgy gondol vissza az első terhességére, mint életének egyik legcsodálatosabb időszakára.