Ez a köze a klímaválságnak az allergiádhoz

Szponzorált tartalom

2022. augusztus 2. Kontent

shutterstock_2147390567_rl1.jpg

Őseink vadászat közben nem tüsszögték tele a vadont, és az ételallergiák még néhány évtizeddel ezelőtt is rendkívül ritkák voltak. De miért van egyre több allergiás? És hogyan kapcsolódik mindehhez a globális felmelegedés?

Biztos neked is feltűnt, hogy mintha évről évre több lenne körülötted az allergiás ember, de az is lehet, hogy te magadon is észrevetted már a korábban idegen tüneteket. Valóban emelkedő tendenciáról van szó, az Allergia Világszervezet szerint az allergia (vagy allergiás nátha) jelenleg világszerte a felnőttek 10-30 százalékát, a gyermekek akár 40 százalékát is érinti. Egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedekben egyes földrajzi helyeken megnőtt a pollenallergiás reakciók gyakorisága és súlyossága.

De miért van ez így? Miért válik a népesség világszerte egyre érzékenyebbé a szezonális allergénekre? Utánanéztünk.

 

Az biztos, hogy az őseink nem prüszköltek ennyit

A Guardian egyik, korábbi cikkéből kiderül, hogy 1906-ban használták az ’allergia’ szót először, és azóta az érintettek száma egyre nő. Az asztma valószínűleg mindig is probléma volt, de a róla szóló feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy rendkívül ritkán fordult elő. A szénanáthát először a 19. században dokumentálták. Dr. John Bostock volt az, aki az elsők között gyűjtött adatokat a témában, és amikor az országot végigjárta, hogy szénanáthában szenvedőket találjon, a mai szemmel nézve nevetségesen kevés esetet talált: összesen 28 főt.

Az 1950-es és az 1980-as évek között – amint azt a Time Trends in Allergic Disorders in the UK és 50 Years of Asthma című 2007-es tanulmányok kifejtik – „jelentősen megnőtt” a szénanáthával, ekcémával és asztmával küzdők száma. Ezzel szemben a levegő (az angol kormány Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztériuma szerint) egyre kevésbé volt szennyezett. Még ha kevesebb allergén van is körülöttünk, úgy tűnik, a tünetek egyre több embert sújtanak.

Az 1990-es évek előtt a mogyoróallergia olyan ritka volt, hogy alig gyűjtöttek róla adatokat. A Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban 2015-ben megjelent cikkből kiderül, hogy a kórházi felvételek száma 1992 és 2012 között 615%-kal nőtt. Turner és kollégái úgy vélték, hogy a diagnózis növekvő ismertsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ennyire megugrott a diagnosztizáltak száma. Ugyanakkor az is említésre méltó adat, hogy sokkal gyakoribb ugyan a mogyoróallergia, ám a hozzá kapcsolódó halálos kimenetelű esetek száma nem nőtt.

Dr. Manuel Ferreira, az ausztráliai Brisbane-ben található QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézet asztma genetikával foglalkozó szakembere egyik tanulmányában elmagyarázta, hogy „az ételallergia genetikai kockázati tényezői jelentős átfedésben vannak más allergiás betegségek, például az asztma és a szénanátha genetikai kockázati tényezőivel”. A gének tehát szerepet játszhatnak a kialakulásukban, de az a tény, hogy évezredek óta hasonló DNS-t hordozunk anélkül, hogy allergiásak lennénk, mégiscsak a környezet kulcsfontosságú szerepére utal. Dr. Paul Gray, a sydney-i gyermekkórház gyermekimmunológia és allergia szakorvosa pedig azt írta: „A populáció nettó genetikája az idő múlásával alig változott, így az allergiás esetek számának növekedését nem genetikai változások okozzák.”

Hogy jön ide a klímaválság?

Talán nem is gondolnád, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás okozta melegebb hőmérséklet és magasabb légköri szén-dioxid-szint világszerte megváltoztatja a virágzási időszakokat, meghosszabbítja a virágporszezonokat, és a világ egyes részein növeli a levegőben lévő pollenek mennyiségét. A pollenszezonok korábban kezdődnek és később érnek véget, különösen a Föld északi féltekéjén. Egy tanulmány például megállapította, hogy 1995 és 2011 között az Egyesült Államokban a melegebb hőmérséklet miatt a pollenszezon 11-27 nappal hosszabb lett. Ezek a plusz napok több pollenexpozíciót jelenthetnek, ami rossz hír a szénanáthában szenvedő 25 millió amerikai számára, mivel körülbelül 75 százalékuk allergiás egy gyakori allergénre, a parlagfűre. A globális felmelegedés elősegítheti a több allergén pollent termelő fák, például a tölgy és a nyírfa növekedését. Egy olaszországi tanulmány szerint egy 27 éves időszak alatt a hőmérséklet emelkedésével az allergén fák, például az olajfa és a ciprus pollenszezonja korábban kezdődött, tovább tartott és több embert érintett.

Az is kiderült, hogy a szén-dioxid-kibocsátás növekedése pedig jelentősen ronthatja a penészallergiát. Egy laboratóriumi vizsgálat megállapította, hogy a jelenlegi szén-dioxid-szint mellett termesztett közönséges gomba 8,5-ször annyi allergén fehérjét termel, mint az iparosodás előtti szén-dioxid-szint mellett termesztett.

Városban élsz? Akkor nagy eséllyel allergiás leszel

A városiasodás és a környezetszennyezés erősödése számos országban együtt járt a levegő pollenkoncentrációjának emelkedésével. Az egyik afrikai országban például kétszer gyakoribbnak bizonyult az asztma és az allergiás nátha a városi környezetben. Ennek egyik kritikus tényezője a légszennyezés. Például a kipufogógázok közvetlen hatást gyakorolnak a pollenszemek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira, amelyek így erősebben allergizálnak. A légszennyezés is érzékenyebbé tesz bennünket. Amikor a talajszennyezettség szintje magas, sokkal kevesebb pollenre van szükség ahhoz, hogy allergiás reakciót váltsanak ki. A városi környezet más problémákat is hordoz: úgynevezett hőszigetek, a környező vidéki területeknél több fokkal melegebb területek jönnek létre. Ezekben a fák és a növények korábban rügyezhetnek, hajthatnak ki, és hosszabb ideig zöldek maradnak az év folyamán, ezáltal több pollent termelnek.

Ezt tovább súlyosbítja néhány elhibázott várostervezési lépés. Sok városban kizárólag hímivarú fákat ültettek, mivel ezek nem hoznak magokat, gyümölcsöket vagy hüvelyeket, amelyek „szemetelik” az utcákat. Virágport azonban termelnek, méghozzá sokat. És mivel kevés a nőivarú fa, amely befogadná a polleneket, a városi levegő és az utcák tele lehetnek velük a szezon idején.

Túlóvjuk a gyerekeket

A kutatások szerint a gyermekkori túlóvás részben felelős lehet az allergiás esetek számának növekedéséért. A természetes szülés és a szoptatás visszaszorulása, a több zárt térben töltött idő, a kevesebb sport- és szabadtéri tevékenység miatt kevesebbet érintkezünk különféle mikrobákkal, amelyek segíthetnék az immunrendszerünk fejlődését. Így már fiatal korunktól kezdve nagyobb nálunk az allergia kialakulásának kockázata.

A túlságosan higiénikus nyugati életmód célja a fertőzések korlátozása, amely azonban csökkenti az általános mikrobiális kitettséget is. Utóbbi a feltételezések szerint megváltoztatja a csecsemők bélrendszerének korai kolonizációját, ami megzavarja az immunrendszerük fejlődését, így hajlamosabbak lehetnek az allergiára. Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik hagyományos farmokon nőnek fel, védettebbnek tűnnek az asztmával, a szénanáthával és az allergiás érzékenységgel szemben.

Allergiásak vagyunk a jövőre?

Az allergiára való fogékonyságunk tehát rendkívül összetett. Az egyén genetikai adottsága meghatározó tényező lehet, ám a környezetnek is óriási szerepe van az allergia kialakulásában. Az éghajlatváltozás, az urbanizáció és az egyre sterilebbé váló életmódunk hatása olyan környezetet teremt, amelyben egyre nagyobb valószínűséggel alakul ki nálunk a levegőben terjedő allergénekkel szembeni allergia.

Hirdetés

A nyári időszakban a pollenallergia sokak számára megnehezítheti a mindennapokat. A kellemetlen orrtünetek enyhítésében segítségünkre lehet a vény nélkül kapható Reventil orrspray. A Reventil orrspray csökkenti az orrnyálkahártya gyulladását és enyhíti az orrdugulást. Egyedülálló összetevője egy gyulladáscsökkentő hatású molekula, az ectoin, amely mérsékli az orrnyálkahártya szárazságát, elősegíti annak regenerációját. A Reventil orrspray tartósítószer-mentes és gyermekek számára is alkalmazható.

webp_net-resizeimage_2.png

Vény nélkül kapható gyógyászati segédeszköz

A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogytudor.blog.hu/api/trackback/id/tr7717892953
süti beállítások módosítása