Mutatjuk, miért jobb a kísérletezés helyett inkább kezelni az egyik leggyakoribb női intim problémát, a kellemetlen hüvelygombát.

Azon túl, hogy a hüvelygombáról sokan hiszik azt, hogy nemi úton terjed (ami nem fedi a valóságot, erről az előző cikkeinkben részletesen is írtunk), egyéb félreértések is léteznek vele kapcsolatban. Például él a közgondolkodásban egy olyan elképzelés, miszerint bizonyos élelmiszerek fogyasztásával vagy éppen az elhagyásával tehetünk a fertőzés ellen.

Diétával a hüvelygomba ellen?

Biztos te is emlékszel arra, hogy évekkel ezelőtt milyen népszerű volt az Amerikából induló Candida-diéta, amelyet a gombás fertőzések visszaszorításának reményében találtak ki. A lényege, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok bevitelének csökkentésével megszabadíthatjuk a szervezetünket a Candida-gombától. Az igen szigorú diétás terv nem csupán a szénhidrátok bevitelét korlátozza, de tartózkodásra int a gombát, különösen az élesztőgombát tartalmazó élelmiszerek fogyasztásától, valamint a javaslata szerint mellőzni kell a glutént, a keményítőt, sőt lehetőleg a legtöbb fajta gyümölcsöt is.

Az alapgondolat szerint ugyanis a felsorolt élelmiszerekkel a szervezetünkben, így a hüvelyflóránkban élő gombákat „etetjük”, ezáltal azok jobban elszaporodnak.

Csakhogy a szakemberek szerint a Candida nem abból táplálkozik, amit mi megeszünk, ugyanis a bélrendszer és az urogenitális traktus között nincs összeköttetés, tehát a kenyérből, a banánból vagy a csokiból nem fog a cukor a hüvelyben megjelenni. Vagyis az ott lakó Candidát sem fogja táplálni.

Ráadásul a Candida velünk élő mikroorganizmus, amely a test különböző szerveiben, így például a normál hüvelyflórában is megtalálható.

Alapesetben nem okoz gondot a Candida

Mindaddig nem is okoz problémát, amíg valamilyen okból, általában a hüvelyflóra egészséges egyensúlyának felborulása miatt el nem szaporodik.

Az elszaporodó Candida következményeként alakul ki a hüvelygyulladás, ismertebb nevén a hüvelygomba. A túlszaporodást a hüvelyflórában megfelelő csíraszámban élő tejsavbaktériumok (Lactobacillusok) akadályozzák meg. Ezeknek a jótékony baktériumoknak a száma azonban számos külső tényező, betegség, hormonális változás és életmódbeli szokás miatt csökkenhet, ami a hüvelyflóra egyensúlyának felborulásához vezethet. Ezekről a tényezőkről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Mi a helyzet a probiotikumokkal?

Valószínűleg te is szedtél már probiotikumot, amit az orvos akkor szokott tanácsolni, ha valamilyen okból antibiotikum szedését írta elő. Az antibiotikumok nem válogatnak a „jó baktériumok” és a „rossz kórokozók” között, ennek eredményeként pedig nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bél-, valamint a hüvelyflóra jó baktériumai is károsodnak. Ilyenkor jönnek szóba a bélflóra helyreállítását célzó étrend-kiegészítők, amelyek probiotikumot, azaz élő bélbaktériumokat tartalmaznak. De az étkezésünkkel is segíthetjük a bélflóránk egyensúlyának fenntartását, ha jótékony baktériumokban gazdag élelmiszereket fogyasztunk. Mint például borsót, babot, articsókát, hagymát, banánt, élőflórás joghurtot vagy kefirt.

A szájon át szedett probiotikumok hatásosságáról azonban a mai napig nincs teljes egyetértés, mivel egyes szakemberek teljes egészében megkérdőjelezik a probiotikumok jótékony hatásait.

A Health Line egyik cikke azt írja, hogy egy 2012-es tanulmány 129 élesztő-, azaz Candida-gomba okozta hüvelyfertőzésben szenvedő várandós nő bevonásával arra az eredményre jutott, hogy az antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező méz és a joghurt keveréke a hagyományos gombaellenes gyógyszerekhez hasonló hatást fejtett ki. Ugyanakkor kevés az ilyen jellegű kutatás, és a tudomány jelenlegi állása szerint arra ma még nincs elegendő bizonyíték, hogy a szájon át szedett probiotikum segítheti a hüvely egészségének megőrzését vagy helyreállítását.

Az évek során az is vitatottá vált, hogy a szájon át szedhető probiotikumok ellenállnak-e az antibiotikumoknak és a gyomorsavnak. Egyes készítmények eleve ellenálló törzset tartalmaznak, vagy pedig védelmet jelentő bevonatot kapnak, azonban olyan termékek is vannak, amelyeknél az ellenállóságot semmi nem garantálja.

A legelterjedtebb hüvelyi megbetegedések kezelése során érdemes az orvos ajánlása szerint antibiotikumot vagy gombaellenes kezelést alkalmazni. A kezelés kiegészítéseként a helyileg alkalmazott pro- és prebiotikus készítmények segíthetnek helyreállítani a hüvely természetes flóráját. A prebiotikus készítmények az egészséges baktériumflóra szaporodásához szükséges táplálékot tartalmazzák, a probiotikumok pedig egy vagy több baktériumtörzset. A közös bennük, hogy az egészséges savas pH-ért felelős baktériumflórát állítják helyre a hüvelyben.