Sajnos még mindig nagyon keveset beszélünk arról, hogy a hüvelyfertőzések között akadnak olyanok, amelyek bizony meddőséget okozhatnak. A legtöbbször mindez csak akkor derül ki, amikor a pár gyermeket szeretne, de a várt pozitív teszt nem érkezik…

„Volt korábban bakteriális vaginózisom, egyidőben többször is visszatért, de nem gondoltam, hogy nagy baj lehet belőle, hiszen voltam vele orvosnál, sőt, antibiotikumot is kaptam rá” – meséli Eszter, aki rendszeresen járt nőgyógyászati szűrésekre, de azok nem jeleztek különösebb problémát. Amikor azonban másfél év próbálkozás után sem sikerült teherbe esnie, hormonális kivizsgálásra küldték.

A leletek rendben voltak. A párjánál, Gábornál sem találtak eltérést. Végül az orvos azt mondta, hogy valószínűleg hegesedés lehet Eszter petevezetékein. A krónikus, visszatérő bakteriális vaginózis nem okozott látványos tüneteket, de gyulladást tarthatott fenn a kismedencében.

A BV – amikor nem fáj, mégis árt

A bakteriális vaginózis (BV) igen gyakori hüvelyfertőzés, amely során a normál, tejsavtermelő Lactobacillusok száma lecsökken, és a kórokozó baktériumok kerülnek túlsúlyba.

Sok nő nem is tud róla, hogy érintett, mert:

• a tünetek enyhék, palástolhatók vagy időszakosak lehetnek,

• gyakran önmagától „elmúlik” – majd visszatér.

A probléma viszont az, hogy a kezeletlen, illetve gyakran visszatérő BV esetén a baktériumok feljuthatnak a méhbe és a petevezetékekbe, és gyulladást okozhatnak – ezt nevezzük kismedencei gyulladás betegségnek (PID). Ez hosszú távon károsíthatja a petevezetékeket, és akadályozhatja a petesejt méhbe jutását.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a kezeletlen, fel nem ismert BV-nek lehetnek ilyen szövődményei, hanem antibiotikum szedése mellett is bekövetkezhet a károsodás, ahogy az Eszterék esetében is történt.

Mi lehet az oka ennek?

• A kezelés túl későn történt,

• nem volt elég alapos (pl. nem követték nyomon a gyógyulást),

• a fertőzés már elérte a felső nemi traktust,

• nem történt meg a hüvelyflóra helyreállítása.

Mit lehet tenni ilyen esetben?

• Már az antibiotikumkezelés ideje alatt kezdjük el aktívan támogatni a hüvelyflóránkat.

• Mikrobiológiai kontrollvizsgálat néhány héttel az antibiotikum után.

• Visszatérő bakteriális vaginózis esetén a megelőzésre alkalmas készítmény alkalmazása.

• Ha többször visszatér, alaposabb kivizsgálás szükséges: hüvelyflóra-analízis, hormonális egyensúly, partnerkezelés.

Eszterék útja a lombikbébi-programig

„Az orvosunk azt mondta: lehetséges, hogy a petevezetékeim hegesedhettek, amit a vizsgálatok nem mutattak ki egyértelműen” – meséli Eszter, aki egy mesterséges megtermékenyítés során végül teherbe esett, és egészséges kisfiút hozott a világra. „Hálás vagyok, hogy sikerült – de ha tudtam volna, hogy egy látszólag jelentéktelen fertőzés ekkora gondot okozhat, biztos, hogy én is jobban odafigyeltem volna a gyógyulásra, és aggasztott volna az alig észrevehető tünetek többszöri kiújulása” – mondja Eszter, aki ma már tudja: a tünetmentesség sem jelenti azt, hogy minden rendben van. Sőt, a visszatérő fertőzések – még enyhe formában is – hosszú távon komoly következményekkel járhatnak.
Az immár boldog anya szerint érdemes évente egyszer nemcsak nőgyógyászati szűrésre, hanem mikrobiológiai vizsgálatra is elmenni, főleg, ha babát tervez valaki, hiszen a
hüvelyflóra egészsége alapfeltétele a termékenységnek.

Szóval, ha babát tervezel, és bármikor volt már hüvelyi diszkomfortod, enyhe szagú folyásod vagy visszatért a fertőzés, akkor is fordulj orvoshoz, ha enyhék a tüneteid. Lehet, hogy éppen ezzel kerülöd el azt, amin Eszterék végigmentek.