Nem vagy tudatlan, ha nem jön csípőből a válasz, ugyanis még nincs a köztudatban, hogy létezik egy „láthatatlan szervünk”, ami kulcsszerepet játszik a mindennapi jóllétünkben. Ez pedig a mikrobiom, amiről nőként különösen fontos többet tudni.
Kezdjük az alapoknál
Mikrobiomnak nevezzük a különféle mikroorganizmusok – baktériumok, vírusok, gombák – összességét, valamint az általuk termelt anyagokat, amelyek a testünk külső és belső felszínein élnek. Ez nem egy-két vendéget jelent: a tudomány jelenlegi állása szerint a mikrobiom több millió apró élőlényből áll, amelyek együtt hozzájárulnak a szervezetünk egészséges működéséhez. A mikrobiom egyik fő terepe a bélrendszer, de nemcsak egyetlen helyen található meg a testben, hanem a testfelszín külső és az üreges szervek (pl. húgyutak vagy a hüvely) belső felszínét benépesítik a jótékony mikroorganizmusok. A bélrendszerben található mikrobiom például létfontosságú az emésztéshez, a vitaminok termeléséhez és az immunrendszer szabályozásához.
A nőknél különösen fontos a hüvelyi mikrobiom, amelyben a döntő többségben jelen lévő Lactobacillusok, azaz a tejsavbaktériumok segítenek fenntartani a savas pH-t, így védenek a különböző fertőzések, például a húgyúti és hüvelyi fertőzések ellen. Ezekről bővebben a korábbi cikkünkben olvashatsz.
Emellett a bőr, a szájüreg és a húgyutak saját mikrobiommal rendelkeznek, amelyek szintén hozzájárulnak a helyi védekezéshez.
Tudtad? – Izgalmas tények a mikrobiomról
- A bélrendszerünkben élő baktériumok tömege akár 1–2 kg is lehet – vagyis szinte egy „láthatatlan szerv” a testünkben.
- Az immunrendszerünk kb. 70%-a a bélmikrobiomhoz kötődik.
- Minden ember mikrobiomja egyedi, mint az ujjlenyomat – nincs két egyforma „belső ökoszisztéma”.
- Amikor a bélflóra mellett a hüvelyflóra egyensúlya is felborul – például egy antibiotikumkezelés következtében –, az nemcsak emésztési gondokat, hanem húgyúti és nőgyógyászati problémákat is okozhat.
Mi köze mindennek a hólyaghuruthoz?
Talán elsőre hihetetlennek tűnik, de a mikrobiom összetétele a húgyúti egészségben is szerepet játszik. A húgyhólyagnak ugyanis szintén saját, specifikus mikrobiomja van – ezek a mikroorganizmusok, valamint az általuk termelt anyagcseretermékek, hozzájárulnak a húgyúti ökoszisztéma egészségéhez.
Ha a mikrobiom egyensúlya felborul, a „védőflóra” szerepe csökken, és a kórokozók könnyebben megtapadhatnak a húgyhólyag falán. Ez vezethet felfázáshoz, azaz hólyaghuruthoz, ami gyakori vizelési ingerrel, alhasi fájdalommal és csípő vizelettel jár.
De a tévhitekkel ellentétben nem minden esetben kell rögtön antibiotikumhoz nyúlni. Komplikációmentes, akut húgyúti fertőzés kezdeti tüneteinek észlelésekor sokszor elég lehet:
-
a bőséges folyadékfogyasztás (2–3 liter naponta),
-
a fitoterápia (például gyógynövények: tőzegáfonya, medveszőlőlevél, csalán, aranyvessző, kukoricabajusz alkalmazása),
-
nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapítók a gyulladás és fájdalom csökkentésére.
Ha ezeket időben, az első 48 órában alkalmazzuk, akár meg is úszhatjuk az antibiotikum szedését. Ez nemcsak a szervezetünket kíméli, de a mikrobiom épségét is óvja.
Miért számít mindez?
Az antibiotikumok, bár életmentő gyógyszerek, sajnos nem válogatnak: a kórokozók mellett a mikrobiomban élő „jó” baktériumokat is pusztítják. Ha indokolatlanul vagy túl gyakran használjuk őket, a mikrobiom sérül, ami hosszú távon gyengítheti az immunrendszert és fogékonyabbá tehet fertőzésekre. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, amit némi odafigyeléssel, tudatos prevencióval megelőzhetünk.
Hirdetés
Medveszőlőlevélkivonat-tartalmú, vény nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
