Jó, ha tudod, hogy a hiányállapot negatív hatása hamar érvényesül a szervezetünkben, de a panaszok csak később jönnek. Ezért érdemes odafigyelni, hogyan állnak a vastartalékaink.

A szervezet nem napi szinten él túl. Tartalékol. És ha ezek a tartalékok kiürülnek, az nem egyik napról a másikra okoz problémát – hanem lassan, alattomosan. Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, ha a táplálkozásunkkal nem tudjuk biztosítani az általánosságban javasolt napi 15 mg körüli elemi vasbevitelt, akkor elindulunk a vashiányos állapot felé vezető úton.

Mik azok a vasraktárak, és hol vannak?

A szervezetünk összesen nagyjából 3–4 gramm vasat tartalmaz. Ennek nagy része a hemoglobinban található, amely az oxigén szállításáért felelős. De létezik egy stratégiai tartalék is: a vasraktár.

A vas elsősorban:

– a májban,
– a lépben,
– a csontvelőben

raktározódik, ferritin és hemosziderin formájában. A ferritin az a fehérje, amely biztonságosan „csomagolja” és tárolja a vasat. A vérben mérhető ferritinszint jó közelítéssel mutatja meg, mennyire telítettek ezek a raktárak. A vasraktárak nem passzív tárolók. Aktív biztonsági rendszerként működnek.

Ha átmenetileg kevesebb vas jut be táplálékkal, megnő a szükséglet (növekedés, sport, menstruáció, várandósság), ha kisebb vérvesztés történik, a szervezet a raktárakból mozgósít vasat. Ez biztosítja, hogy a hemoglobintermelés fennmaradjon és a szervek ne szenvedjenek oxigénhiányt. A test elsődleges prioritása az oxigénszállítás fenntartása – ezért először a raktárak kezdenek kiürülni, és csak később csökken a hemoglobin.

Amikor már a hemoglobin is alacsony, a hiány már egy jó ideje fennáll.

Mikor ürülnek ki a vasraktárak?

A szervezet nem tud vasat előállítani. Csak felhasználni és újrahasznosítani. A raktárak akkor kezdenek kiürülni, ha:

– a napi vasvesztés tartósan meghaladja a bevitelt (erős menstruáció, rendszeres véradás, rejtett vérzés),
– a felszívódás nem megfelelő (bélgyulladás, cöliákia, gyomorműtét után),
– a szükséglet megnő (serdülőkor, intenzív sport, várandósság),
– az étrend vastartalma alacsony vagy rosszul hasznosul.

Ilyenkor először a vasat raktározó ferritin csökken. A tünetek – fáradtság, hajhullás, koncentrációs nehézség – már ilyenkor jelentkezhetnek, még normál hemoglobin mellett is.

Hogyan lehet feltölteni a vasraktárakat?

Normál esetben a raktárak egyensúlyát a táplálkozás biztosítja, kisebb hiány esetén a megfelelő étrenddel lehet pótolni a vasat. Érdemes

• olyan recepteket használni, amik vasban gazdag alapanyagokat tartalmaznak;

• rendszeresen fogyasztani vörös és egyéb sovány húsokat, halakat;

• napközben dióféléket és magokat nassolni;

• teljes kiőrlésű, esetleg vassal dúsított gabonaféléket vagy pékárukat választani;

• vasban gazdag ételféleségeket bizonyos vitamindús, például magas C-, A-vitamin- és béta-karotin-tartalmú ételekkel párosítani, mert azok segíthetnek a vas felszívódásában;

• vasban gazdag salátát készíteni növényi vasforrásokkal, például spenóttal, borsóval, lencsével, fehér gombával vagy fekete olajbogyóval.

Ha azonban a hemoglobinszint is csökken, már kialakult a hiány, pusztán étrendi változtatással a feltöltés lassú lehet vagy már nem kellőképpen hatékony. Ilyenkor gyógyszeres vaspótlás szükséges.

Meddig tartson a vaspótlás?

Ahogy azt a korábbi cikkünkben írtuk, a kezelés időtartama a kiindulási állapottól függ. Általában:

– enyhébb, raktárszintű hiánynál 2–3 hónap,
– vérszegénységgel járó hiánynál 3–6 hónap vagy több.

A hemoglobin gyakran hamarabb, 2-3 hét után rendeződik. De ha a pótlást ekkor abbahagyjuk, a ferritin még alacsony maradhat – a vaskészletek még nem töltődtek fel, és a hiánytünetek rövid időn belül kiújulhatnak.

Mikor nehezített a vasfeltöltés?

A raktárak feltöltése lassabb vagy nehezebb lehet, ha:

– fennáll felszívódási zavar (cöliákia, gyulladásos bélbetegség, csökkent gyomorsav),
– tartósan magas a vasvesztés (erős menstruáció),
– a szükséglet nagyobb, mint a bevitel (intenzív állóképességi sport),
– a vaspótlót nem megfelelő formában vagy nem megfelelő időzítéssel szedik (például a reggeli kávéval együtt).

Ilyen esetekben személyre szabott dózis és kontroll szükséges.

A vashiány a nőknél a leggyakoribb, de bárkinél kialakulhat húsmentes étrend, speciális diéta, drasztikus fogyókúra vagy erőteljes sportolás mellett. A recept nélkül kapható Maltofer rágótabletta és szirup vashiány kezelésére, megelőzésére alkalmas hatásos, szabályozott felszívódású, magas vastartalmú, a vasat egyedülálló formában tartalmazó vaspótló gyógyszerek. A vas jobban hasznosul és kevesebb mellékhatással jár, ha a Maltofer rágótablettát étkezéskor, a szirupot pedig ízlés szerint gyümölcs- és zöldséglébe, tejbe keverve vesszük be. Más típusú vaspótlókkal szemben a Maltoferben lévő vas nem lép kölcsönhatásba étel- és italösszetevőkkel, együtt bevett gyógyszerekkel, vitaminokkal vagy nyomelemekkel sem. Mindkettő laktóz- és gluténmentes, vegán gyógyszer.

Vény nélkül kapható, vas(III)‑hidroxid‑polimaltóz-komplex tartalmú gyógyszerek

Fotó: Phytotec Hungária Bt.