A stresszről manapság sokat hallani, de fontos tisztázni: önmagában nem ellenség. Sőt, rövid távon segít alkalmazkodni a kihívásokhoz. A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz nem múlik el, hanem nap mint nap velünk marad. És ha a szervezet hetekig vagy hónapokig készenléti állapotban marad, annak nemcsak a hangulatunk, hanem az egészségünk is megihatja a levét.

Mi történik a szervezetben tartós stressz esetén?

Ha minden nap „gyomorideggel” mész be dolgozni, vagy otthon sok a konfliktus, nagy eséllyel túl sok stressz ér a mindennapokban. Ez nemcsak mentálisan megterhelő, hanem a szervezet működésébe is bezavarhat.

Nézzük, mi történik, ha stressz ér minket:

Stresszhelyzetben a szervezet adrenalint és kortizolt termel. Ezek a hormonok rövid távon hasznosak: emelik a pulzust, növelik a vércukorszintet, fokozzák az éberséget, hogy könnyebben megküzdjünk a veszéllyel.

Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, a szervezetnek egyre kevesebb lehetősége marad a regenerálódásra. A hosszú ideig fennálló emelkedett kortizolszint megzavarhatja az immunrendszer működését, az anyagcserét, az alvást és a hormonális egyensúlyt is. A tudomány ezt az állapotot gyakran allosztatikus terhelésnek (allostatic load) nevezi: vagyis annak az „élettani árnak”, amelyet a szervezet a tartós alkalmazkodásért fizet.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a krónikus stressz számos élethelyzetből és körülményből eredhet. Ilyen lehet a munkahelyi nyomás mint folyamatos túlterhelés, konfliktusos munkakörnyezet vagy a munkahelyi bizonytalanság, ahogy az anyagi problémák, az állandó pénzügyi nehézségek, adósságok vagy megélhetési gondok is krónikus stresszhez vezethetnek. Szintén tartós feszültséget okozhatnak a családi konfliktusok, és az olyan krónikus betegségek is, amelyek hosszú távú gondoskodást igényelnek vagy állandó fájdalommal járnak. De a hosszú időn keresztül beteg vagy idős családtagról való gondoskodás is érzelmi és fizikai megterheléssel jár.

A szív- és érrendszer is megsínyli

A krónikus stressz összefüggésbe hozható a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség és a szívinfarktus fokozott kockázatával. Ennek egyik oka, hogy a stresszhormonok tartósan emelik a vérnyomást és a pulzust, emellett gyulladásos folyamatokat is fenntarthatnak a szervezetben.

A stressz ráadásul közvetve is növeli a kockázatot: ilyenkor sokan kevesebbet mozognak, rosszabbul alszanak, egészségtelenebbül étkeznek vagy több alkoholt fogyasztanak.

Az emésztőrendszer érzékenyen reagál

Talán te is tapasztaltad már, hogy egy vizsga vagy fontos megbeszélés előtt „görcsbe rándul a gyomrod”. Ez nem véletlen. Az agy és a bélrendszer között folyamatos, kétirányú kapcsolat működik, ezért a tartós stressz az emésztésre is hatással lehet. Felerősítheti az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit, ronthatja a refluxot, hasi fájdalmat, puffadást vagy hasmenést okozhat. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a stressz önmagában nem okoz például gyomorfekélyt, de hozzájárulhat egyes emésztőrendszeri panaszok súlyosbodásához.

Az immunrendszer sem működik ugyanúgy

A tartós stressz megváltoztathatja az immunrendszer működését is. Egyes védekező folyamatok gyengülhetnek, ezért fogékonyabbá válhatunk bizonyos fertőzésekre, lassabban gyógyulhatnak a sebek, és elhúzódhat a felépülés egy-egy betegség után.

A kutatások szerint a krónikus stressz a szervezet gyulladásos folyamataira is hatással lehet, amelyek számos krónikus betegség kialakulásában szerepet játszanak.

Az alvás és a mentális egészség ördögi köre

A stressz és az alvás szorosan összefügg. A tartós feszültség megnehezítheti az elalvást, gyakoribbá teheti az éjszakai felébredéseket, a kialvatlanság pedig tovább fokozhatja a stresszérzékenységet. Ha ez hosszabb ideig fennáll, nőhet a szorongásos zavarok és a depresszió kialakulásának kockázata is. A pszichés és a testi tünetek ilyenkor gyakran erősítik egymást.

Az anyagcserére is hatással lehet

A tartósan magas kortizolszint növelheti az étvágyat, különösen az energiadús, cukros és zsíros ételek iránti vágyat. Emellett hozzájárulhat a hasi zsírfelhalmozódáshoz, kedvezőtlenül befolyásolhatja a vércukorszint szabályozását, és hosszú távon növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Természetesen ezek a betegségek nem kizárólag a stressz miatt alakulnak ki, de a krónikus feszültség egyike lehet a számos kockázati tényezőnek.

Érdemes odafigyelni a testünk jelzéseire, a krónikus stresszhatásra figyelmeztethetnek az alábbi tünetek:

●        feledékenység és koncentrációs zavarok,

●        krónikus fáradtság és alvászavarok,

●        ingerlékenység,

●        szexuális zavarok,

●        gyakori fejfájás, migrén,

●        izommerevség, különösen az állkapocs és a nyak izmai esetében,

●        gyakori emésztési panaszok, hasmenés, székrekedés vagy hányinger,

●        kontraproduktív stresszkezelő módszerek, pl.: alkohol- vagy drogfogyasztás.

Mit tehetünk a szervezetünk védelméért?

A stresszt teljesen kiiktatni nem lehet, de csökkenthetjük a káros hatásait. A rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a társas kapcsolatok ápolása és a tudatos stresszkezelő technikák – például a relaxáció vagy a mindfulness – bizonyítottan segíthetnek. Ha pedig a stressz már hónapok óta jelen van az életünkben, és testi vagy lelki tüneteket okoz, érdemes háziorvoshoz vagy pszichológushoz fordulni. A tartós stressz olyan állapot, amelyet érdemes komolyan venni – még mielőtt valóban megbetegítene.