A krónikus stressz depresszióhoz vezethet

Szponzorált tartalom

2020. december 16. Kontent

Az állandósult, túl sok stressz a depresszió kialakulásában is fontos tényező, sőt, az egyik kiváltó oka lehet a betegségnek. Figyelj a jelekre!
shutterstock_1150971305.jpg

A mindennapi stressz a mai modern élet velejárója, ám a túlhajszoltság, az idegeink folyamatos próbatétele súlyos árat követelhet. A pihenés és a kikapcsolódás hiánya kimerültséghez, feszültséghez, a koncentráció, illetve a teljesítmény csökkenéséhez, szorongáshoz, és bizony depresszióhoz is vezethet. 

Stressz és stressz között is van különbség

Tény, hogy a stressz a testünk természetes reakciója a váratlan, megoldandó vagy akár félelmetes helyzetekre. Ilyet mindannyian átélünk olykor, legyen szó munkahelyi kihívásról, egy fontos vizsgáról vagy magánéleti konfliktusról, azaz nehéz élethelyzetekről. Előfordul, hogy a főnökünk, a gyerekünk, a pasink, a csajunk felidegesít, vagy a munkába vezető forgalomban elgurul a gyógyszer, esetleg más hatások miatt akad ki a barométer. A stressz alapvetően nem az ördögtől való, hanem egy eszköz a testünk számára, amellyel figyelmeztet minket arra, ha veszélyben vagyunk, segít a megoldandó problémára koncentrálni, és motiváló erővel is bír. Egyszer-egyszer előfordulva nincs is gond vele.

A probléma ott kezdődik, ha a stressz állandósul az életünkben, és a mindennapjaink részévé válik. A túl sok stressznek ugyanis súlyos következményei lehetnek az egészségünkre. Dr. Esther Sternberg, az amerikai Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet vezető stresszkutatója az e-mailezéshez hasonlította a túl sok stresszt: “Mint az e-mailek, a stressz kis mennyiségben jó, ám ha túl sok ér minket, le kell állítanunk a rendszert és újraindítani.”

Így történhet meg, hogy a túl sok stressz nemcsak a pszichénkben okozhat negatív változást, hanem testi tüneteket is produkálhat. Kialakulhat alvászavar, ingerlékenység, türelmetlenség, szorongás, gyomorproblémák, hirtelen hízás, fogyás vagy migrén, és a sort még hosszan lehetne folytatni, hiszen a tartós stressz számos betegség kiváltó oka lehet. 

Az úgynevezett krónikus stressz szinte megbénít, kihat a mindennapi tevékenységeinkre, hangulatunkra, munkabírásunkra. Az érintettek kevésbé tudnak teljesíteni a munkahelyen, az iskolában, gyengének érzik magukat, nyugtalanná, akár agresszívvé válhatnak, képtelenek kikapcsolódni, pihenni, az agyuk folyamatosan zakatol, és rendszerint nem tudnak leállni a munkával. Gyakori, hogy az elhatalmasodó stressz oldására rossz megoldásokhoz nyúlnak, például élvezeti szerekhez, gyógyszerekhez, amelyek csak ideiglenesen dobják fel, vagy nyugtatják meg őket, ám hosszú távon ördögi kört generálnak és még mélyebbre taszítják a túl nagy pszichés nyomás alatt élőt.
Ezt nevezik a szakemberek stressz-spirálnak: amikor a stressz újabb stresszt szül…

…vagy depressziót!

Kevesen tudják ugyanis, pedig bizonyított tény, hogy a nyilvántartott depressziósok csupán 10 százalékánál nem kötődik a stresszhez a betegség kialakulása. Ez pedig biokémiai okokban keresendő, ugyanis a krónikus stressz során szervezetünk egyre több kortizolt termel, másnéven “stresszhormont”, míg a szerotonin és az agyban található más neurotranszmitterek – mint a dopamin, vagyis a “boldogsághormon” – mennyisége csökken. Tartós stressz hatására ez a jól összehangolt rendszer felborulhat, ami normális esetben egy idő után helyreáll, szervezetünk pedig úgymond újraindul, és minden a korábbi menetrend szerint működik tovább.
Ám ha ez a reakció nem áll le, a szabályozó rendszer összeomlik, ami egyfajta dominó-effektust indít el, melynek eredményeként nem tudunk aludni, megváltozik az étvágyunk, csökken a libidónk, a hangulatunk ingadozó lesz, egyszóval megjelennek a depresszió tünetei. 

Ha ez megtörténik, az illető visszahúzódóvá válik, nem keresi a barátai, családtagjai társaságát, a munkahelyén egyre több hibát vét, nehezen vagy alulteljesít, a hangulati mélypontokból nem lehet kimozdítani. A depresszió jele lehet az alvászavar is, ez megnyilvánulhat a túl sok alvásban, vagy épp ellenkezőleg, az álmatlanságban, az állandó fáradtságban, levertségben. Ha ezeket a panaszokat észleljük magunkon, vagy a környezetünkben élőkön, mindenképp forduljunk szakemberhez, aki segíthet a pontos diagnózis felállításában, és  megfelelő terápiával kezelheti a depressziót. De abban is segítséget tud nyújtani, hogy kiderítsük, ami a teljes gyógyulás szempontjából elengedhetetlen: mi a stressz forrása?

Mindemellett nem lehet eleget hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hogy tisztában legyünk a testünk jelzéseivel, felismerjük, ha olyan hatások érnek minket, amelyek negatív folyamatokat indítanak el bennünk pszichésen és fizikálisan. Amennyiben tehát úgy érezzük, hogy a mindennapjainkban túl sok stressz ér minket, akkor próbáljuk meg lokalizálni a problémát, alkalmazzunk stresszoldó módszereket, sportoljunk, relaxáljunk, fordítsunk magunkra több időt. Pláne most, az év vége felé közeledve.

Hirdetés

A depresszió az egyik leggyakoribb népbetegség. Minden hatodik ember az élete során legalább egyszer megtapasztalja, és ez a szám évente növekvő tendenciát mutat. A depresszió kialakulásában számos tényező közrejátszhat, többek között a stressz, a napi rutinok megváltozása vagy a ránk nehezedő mindennapi gondok súlya. A Remotiv extra vény nélkül kapható gyógyszer segítséget jelenthet: az orbáncfű kivonatát tartalmazó növényi gyógyszer segít javítani a hangulatunkon, fokozza a motivációnkat és csökkenti az enyhe depresszió tüneteit.

remotiv-doboz-3d-2019-600x500.png

Vény nélkül kapható orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogytudor.blog.hu/api/trackback/id/tr2216310428
süti beállítások módosítása