Bár a stressz kis mennyiségben pozitív hatással lehet a szervezetünkre (például egy vizsga előtt), a krónikus stressz káros a szervezetre és a mentális egészségre egyaránt. Egyebek mellett depresszióhoz, hangulatváltozásokhoz vezethet.

A stresszről a legtöbbször negatív dolgok jutnak eszünkbe, pedig a pozitív stressz kifejezetten jót tesz a koncentrációnknak és a teljesítményünknek. A tartósan fennálló stressz azonban éppen ellenkező hatással van a szervezetünkre, hiszen egyre inkább kimerít. Sokszor szubjektív, hogy kinek mekkora a tűrőképessége és mi jelent számára stresszhelyzetet. Hatásai azonban egyéntől függetlenül hasonlók: mind fizikailag, mind mentálisan megviselik az elszenvedőjét. A kezeletlen, elhúzódó stressz okozhat betegségeket az emésztési panaszoktól a szívbetegségekig, mint ahogy mentális problémákat is előidézhet.

Hogyan lesz a stresszből depresszió?

Általában a hosszú ideig tartó, káros stressz következményeként. Folyamatos stresszt okozhat például a munkahelyi nyomás, a pénzügyi nehézségek, a kapcsolati, egészségügyi problémák stb. Amikor stresszelünk, hajlamosak vagyunk elhagyni azokat a megküzdési stratégiáinkat, amelyek alaphelyzetben segítségünkre szoktak lenni abban, hogy oldjuk a feszültségünket, egyensúlyban tartsuk a hangulatunkat. Ilyen például a mozgás, vagy bármilyen másfajta kikapcsolódás, ami örömet okoz. A stresszhelyzet önmagával hoz egyfajta hangulatváltozást, ez az új állapot pedig további belső feszültséget generál. A stressz nemcsak ránk, de a környezetünkre és a társas kapcsolatainkra is kihat.

Milyen tünetekre érdemes figyelned?

Tartós stressz jele lehet, ha:

• sokat szorongsz, ingerült vagy,
• gyakran változik a hangulatod, nem tudsz pihenni, lazítani,
• szédülsz, hányingert, emésztési problémákat vagy izomfeszültséget tapasztalsz,
• nehezedre esik koncentrálni,
• alacsony az önértékelésed,
• megváltoznak az evési, alvási szokásaid.

Amikor ezek a tünetek hosszú ideig fennállnak, vagy úgy érzed, hogy a stressz túlzott terhet jelent az életedben, fontos segítséget kérni.

A stressz okozhat depressziót, de ez fordítva is igaz: a depresszív állapot során az érintett személy gyakran él elszigetelt életet, bezárkózik, leépíti a szociális kapcsolatait, vagy éppen felhagy azokkal a tevékenységekkel, amelyeket korábban örömmel végzett. Ez az állapot pedig megemeli a stressz-szintet.

A stressz és a depresszió körforgásának megszakításában sokat segíthet, ha tudatosítjuk azokat a tényezőket és rizikófaktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a kialakulásához.

A korai felismerés és kezelés segíthet megelőzni a tünetek súlyosbodását és visszafordíthatja az állapotot, hogy az érintett újra egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életet élhessen.

Néhány tipp, amelyekkel te is tehetsz a mentális egészséged megőrzéséért!

• Próbálj felkészülni azokra a tényezőkre, helyzetekre, amelyek stresszt váltanak ki belőled, vagy igyekezz azokat elkerülni.
• Tudatosítsd, milyen megküzdési stratégiák segítenek megőrizni a mentális egyensúlyodat.
• Azonosítsd be azokat a jeleket, amelyek arról árulkodnak, hogy stresszhelyzetbe kerültél.
• Próbáld meg átgondolni, mi áll a reakcióid mögött.

Apró életmódi változtatások is segíthetnek. Ilyen például a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, a koffein- és az alkoholfogyasztás, továbbá a dohányzás visszafogása, a pihentető alvás és az elegendő énidő.

A stressz része az életünknek, ezért kizárni nem tudjuk, de megtanulhatunk bánni vele. Ezáltal nemcsak a lelki egyensúlyunkat, de más betegségek, mint például a depresszió kialakulását is megelőzhetjük.