Az emberiséget régóta foglalkoztatja az álmok jelentése, egyesek úgy vélik, hogy a jövőt mutatják meg nekünk. De vajon mit mond a tudomány az álmok szerepéről?

Amíg évszázadokkal korábban főleg az istenek és a túlvilágon élők üzeneteinek vélték az álmokat, addig ma már tudjuk, hogy az álom nem más, mint az alvás során tapasztalt agytevékenység, amelynek különböző fázisai, azaz a REM- és NREM-fázisok, más néven a gyors szemmozgással járó és a szemmozgás nélküli szakaszok váltják egymást. A tévhitekkel ellentétben az álmok nemcsak a REM-szakaszban jelentkeznek, bár kétségkívül ekkor a legélénkebbek, a leghosszabbak és a legkülönösebbek. Az agy ilyenkor gátló utasításokat küld a motorikus rendszerünknek, ami csökkenti vagy akár meg is bénítja az izomműködést, pont azért, hogy a heves álmodás miatt nehogy elkezdjünk testi reakciókat produkálni. Ezért érezzük úgy rémálmok esetén, hogy el szeretnénk menekülni, de nem tudunk megmozdulni, vagy képtelenek vagyunk sikítani.

Jó, de miért álmodunk?

Ez a kérdés évezredek óta foglalkoztatja a filozófusokat és a tudósokat, és mára számos vizsgálat és elmélet született a témában. A legismertebb álomelméletek szerint az álmodás funkciója:

• az emlékek megszilárdítása
• az érzelmek feldolgozása
• a legmélyebb vágyaink kifejezése
• és az, hogy gyakorlatot szerezzünk potenciális vészhelyzetekben.

A szakértők egy része úgy véli, hogy az álmodás elengedhetetlen a mentális, érzelmi és fizikai jóléthez, míg más tudósok kitartanak amellett, hogy az álmok egyáltalán nem szolgálnak valódi célt.

Nézzünk néhány elméletet az álmodás szerepével kapcsolatban:

 1. Az álmok tükrözhetik a tudatalatti vágyainkat?

Sigmund Freud álomelmélete szerint igen: ő úgy tartotta, hogy az álmok a tudattalan vágyakat, gondolatokat, kívánságokat és motivációkat tükrözik. Freud szerint az embereket elfojtott és tudattalan vágyak, például agresszív és szexuális ösztönök hajtják. Bár azóta a tudós számos állítását megcáfolták, a kutatások szerint igenis előfordulhat, hogy egy-egy elfojtott gondolatunk az álmainkban jelenik meg.

 2. Csak feldolgozzuk az eseményeket?

Az egyik népszerű elmélet szerint az alvás lehetővé teszi számunkra, hogy feldolgozzuk az előző nap során összegyűjtött összes információt, élményt és emléket. Egyes álomszakértők szerint az álmodás ennek az élményfeldolgozásnak a mellékterméke, sőt aktív része. Az információk tudattalan újraelosztásának eme folyamata során az emlékek – a feltételezések szerint – vagy megerősödnek, vagy elhalványulnak. Egyes tanulmányok szerint álmodás közben a hasznos emlékek megerősödnek, míg a kevésbé hasznosak elhalványulnak, vagyis az álmaink segítségével tanulunk is.

A kutatások alátámasztják ezt az elméletet, és javulást találtak az olyan összetett feladatokban, amelyek elvégzéséről az alanyok álmodtak.

Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a REM-fázisban az alvás során az alacsony frekvenciájú théta-hullámok aktívabbak voltak a homloklebenyben, éppen úgy, mint amikor az emberek ébren tanulnak.

 3. Az álmok kreativitásra sarkallnak

A kreativitáselmélet szerint a tudattalan elme álmodás során korlátok nélkül barangolhat a lehetőségek között, miközben nem terhelik a tudatos világ gyakran fojtogató szabályai, elvárásai. Schredl és Erlacher élménybeszámolókon alapuló kutatása szerint sokan sikeresen merítettek ihletet álmaikból, és azoknak tulajdonítják a nagy „aha” pillanataikat. 2002-ben egy harvardi kutatócsoport hitelesebb vizsgálattal állt elő. Az alanyoknak anagrammákat kellett megoldaniuk három különböző helyzetben: ébren, REM-fázisból, illetve NREM-fázisból ébresztve. A kutatás eredményei szerint a REM-fázisból ébresztett személyek 32 százalékkal sikeresebben oldották meg a feladatot, mint a NREM-fázisból ébredők.

 4. Segítenek a túlélésben

Állítólag álmodás közben csiszoljuk a harc vagy menekülés válaszainkat, és mentális képességeket fejlesztünk ki a fenyegető forgatókönyvek kezelésére. A fenyegetettségszimulációs elmélet szerint alvó agyunk a harc vagy menekülés mechanizmusra összpontosít, hogy felkészítsen minket az életveszélyes és/vagy érzelmileg intenzív helyzetekre.

 5. Segítenek feldolgozni az érzelmeinket

Az érzelemszabályozási elmélet szerint az álmok feladata, hogy segítsenek megbirkózni az érzelmeinkkel vagy a traumáinkkal az alvás biztonságos terében. A kutatások azt mutatják, hogy az amigdala, amely az érzelmek feldolgozásában vesz részt, és a hippokampusz, amely létfontosságú szerepet játszik az információk sűrítésében és a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriaraktárakba való átvitelükben, aktívak az élénk, intenzív álmodás során. Ez erős kapcsolatot mutat az álmodás, a memóriatárolás, valamint az érzelmi feldolgozás között. A kutatások összefüggést mutattak ki az érzelmek feldolgozásának képessége és az egyén REM-alvásának mennyisége között.

Persze még sok más elméletet is felvetettek arra vonatkozóan, hogy miért álmodunk, de mindet hosszú lenne bemutatni. Egy biztos: szükségünk van rá, és amennyiben megvonják tőlünk az álmodással járó alvást, az komoly károkat okoz mind a fizikai, mind a pszichés egészségünkben.