Náthás orrdugulás, köhögés esetén jól jöhetnek a klasszikus gyógymódok, házi praktikák is, mint például egy több ezer éves módszer, az inhalálás. Mielőtt azonban belevágnánk, nem árt tudni, mikor végezzük helyesen ezt a jótékony műveletet.

Gyerekkorodból biztos te is emlékszel rá, amikor az édesanyád egy fazékban meleg vizet forralt: sót, illóolajat, illetve friss vagy szárított gyógynövényt tett bele, majd amikor elkezdett gőzölögni, az ölébe vont, és a fejeteken egy törölközővel a fazék fölé hajolva mélyeket lélegeztetek.

Ezt a praktikát nyugodtan alkalmazhatod felnőttként is, vagy a saját gyerekednél, az inhalálás ugyanis a köhögés, orrdugulás és fejfájás esetén is jól jöhet, de valamennyi felső légúti megbetegedés tüneteit enyhítheti.

A módszer egyszerű, ugyanakkor van néhány szabály, amit be kell tartanunk, ha nem szeretnénk, hogy kontraproduktív legyen az otthoni praktika.

Mi történik ilyenkor, és egyáltalán honnan származik ez az ősi gyógymód?

Az inhalálás nem más, mint sós víz vagy gyógynövényes főzet hideg vagy meleg párájának belégzése. Története az ókori egyiptomi civilizációig nyúlik vissza: Kleopátra népe már ekkor felismerte, hogy a növények és ásványi anyagok gőzének belélegzésével tisztulnak a légutak. A saját módszerük szerint a növényeket tűzön melegített köveken gőzölték, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be. A perzsáknál is ismert volt a gyógymód, ők főleg rózsa és más virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát is használtak.

Sőt, ők figyeltek fel először a mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is. Persze a rómaiak, ahol a fürdőzés a mindennapok része volt, szintén hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrt.

Ahogy más gyógyászati eljárások esetében, úgy az inhalálás módszerének fejlesztésében is élen jártak a kínaiak. A keletiek már körülbelül i.e. 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet az alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására használtak.

A módszer hatásosságát a mai orvostudomány sem kérdőjelezi meg: a gőz, a só és az adott gyógynövény együtt tényleg segít elpusztítani a megfázást, illetve influenzát okozó kórokozók jó részét. Emellett az inhalálás az orrdugulást is csökkentheti, vagy akár meg is szüntetheti, és segít a letapadt váladékot fellazítani.

Mi mindennel érdemes inhalálnunk?

• A sós vizes gőz önmagában is nagyon hatékony.

• Kamilla: jó gyulladáscsökkentő, enyhítheti a torok- és fülfájást, és csillapíthatja a nyálkahártya-irritációt.

• Eukaliptusz-illóolaj: fertőtlenítő hatású, elpusztíthatja a betegséget okozó kórokozók egy részét, és segíthet eldugult orr esetén is.

• A kakukkfű eredményes lehet a letapadt váladékok fellazítására.

• Jó ötlet az is, ha megfázásra való mentol- és eukaliptusztartalmú bedörzsölő balzsamot teszünk a vízbe inhaláláskor.

• A teafa-illóolaj hatékony fertőtlenítőszer, segíthet a meghűlés és influenza tüneteinél.

Mire figyeljünk, ha otthon nekiállunk inhalálni?

• Fontos, hogy inhalálás után közvetlenül ne menjünk ki az utcára: minimum 1-2 órát várjunk, míg elindulunk otthonról.

• Alkalmazhatjuk naponta többször is, de érdemesebb lefekvés előtt inhalálni.

• 10-15 percnél nem kell többet töltenünk a gőzben, inkább ismételjük meg néhányszor a műveletet.

A fenti hagyományos módszer mellett ma már léteznek sóinhalátorok és speciális inhalátor készülékek is: utóbbiak már arra is képesek, hogy az egyes folyékony gyógyszereket párává alakítsák, és célzottan a tüdőbe és a légutakba juttassák, így azok gyorsabban hatnak, illetve mellékhatásaik is kisebb eséllyel alakulhatnak ki.  
Az inhalátor kompresszorból és porlasztófejből áll. A kompresszorral előállított sűrített levegő a porlasztófejben lévő folyadékot egy kis átmérőjű fúvókán szétporlasztja, ebből jön létre az aeroszol, amely a porlasztófejből kilépve gőznek tetsző halmazállapotban távozik: ezt lélegezzük be.

Fontos!
A koronavírus-járvány idején különösen fontos, hogy ha a légúti tüneteink súlyosbodnak, vagy nem tapasztalunk jelentős javulást néhány nap után, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz!