A túlzott stressz az egészséged ellensége, ne bagatellizáld el

Szponzorált tartalom

2023. január 3. Kontent

shutterstock_1670019793_sf1.jpg 

Gyakran hajlamosak vagyunk azzal nyugtatni magunkat, hogy a túlzott stressz a modern lét velejárója, ám sajnos az állandó feszültség kihat az egészségünkre, és komoly betegségeket okozhat. Mutatjuk, miért érdemes visszafogni a stresszes életmódot.

A koronavírus-járvány okozta lezárások nem voltak túl kellemesek, azonban volt egy fontos hozadékuk: az emberek elkezdtek jobban odafigyelni a mentális egészségükre. A legtöbbünk a karantén alatt jött rá, mennyi stressz ér minket a mindennapokban: legyen szó a reggeli forgalomról, a munkahelyről, az állandó versenyhelyzetről vagy arról, hogy mindenhol jelen akarunk lenni.

A pandémia ráébresztett minket arra, hogy a túlzott stressz komoly hatással lehet a fizikai és a mentális egészségünkre, ezért fontos, hogy megtanuljunk egyes stresszkezelő módszereket és minél több stresszforrást kiiktassunk az életünkből.

Ébredések kora?

Manapság egyre többet beszélünk arról, hogy a túlzott stressz hányféle módon károsíthatja az egészségünket, beleértve a mentális és a fizikai állapotunkat. Ma már egyre több szakember mondja ki, hogy tudományos szempontból nem lehet elszakítani a testet a lélektől, az érzelmi életünktől. Utóbbi szorosan összefügg a társas viszonyainkkal, ezért a társadalmi és kapcsolati kontextus is kihat az egészségünkre. A mai társadalmi berendezkedés pedig rengeteg stresszt termel, amely szabályosan mérgezi az emberi lelket és ezáltal a testet is.

Mindez nem új felfedezés: Selye János, a 20. századi orvostudomány egyik meghatározó alakja patkányokon kísérletezett. Azt tapasztalta, ha az állatok folyamatos stressz alatt éltek, a kísérleti patkányoknak először tönkrement az immunrendszerük, kilyukadt a gyomruk, vagyis megbetegedtek, majd meghaltak. A híres magyar származású tudós-orvos már a ’30-as, ’40-es, ’50-es években a stresszről beszélt. A szintén magyar, erdélyi gyökerekkel rendelkező orvos, Weisz Soma 1938-ban azt tanította a Harvardon, hogy a betegségek kialakulásában és kezelésében az érzelmi tényezők szerepe épp olyan fontos, mint a fizikai tényezőké. Visszatérve Selyéhez, az ő nevéhez kötődik a stresszelmélet is, amely során három szakaszra bontotta a testünk stresszre adott reakcióját.

1. szakasz: alarm reakció

Ekkor a szervezet felkészül a harcra vagy a menekülésre (fight or flight). A stresszválasz során a következő változások zajlanak a szervezetben:

  • felgyorsul a légzés,
  • megemelkedik a vérnyomás,
  • emelkedik a vércukorszint,
  • a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervektől a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik,
  • kitágulnak a pupillák, az idegrendszer éber lesz.

Ez a fajta stressz az életben maradásunkat szolgálja, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy egy nehéz helyzetben a legjobbat hozzuk ki magunkból. Ilyen fiziológiai folyamatok játszódnak le egy-egy vizsga vagy állásinterjú előtt, vagy akár egy veszélyesebb élethelyzetben.

2. szakasz: alkalmazkodás, ellenállás

Amennyiben folytatódik a stresszhatás, a testünk kénytelen fenntartani a védekezést, azaz megpróbál alkalmazkodni. Ez azonban nagyon megterheli a szervezetet, amihez az összes energiatartalékát felhasználja. Ekkor már különféle testi tüneteket produkálhatunk, a magas vérnyomás állandósulhat, alvászavarok alakulhatnak ki, a feszültség miatt az izmok megkeményednek, zavarok keletkeznek a bélműködésben. Egy idő után kimerül a készlet – ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz.

3. szakasz: kimerülés

A harmadik szakaszra elfogynak a tartalékok, és amennyiben továbbra is fennáll a stressz, az ember megbetegszik. Ehhez nem kell feltétlenül egy háborús helyzet, elég, ha „csak” a munkahelyünkön vagy otthon konstans feszültségben élünk. De ilyen hosszan tartó stresszel járt a koronavírus-járvány is.

Ha tehát elérjük a harmadik fázist, az egy sor testi változással járhat. Csökkenhet az immunrendszer aktivitása, tartósan emelkedhet a vérnyomás, inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki. A stressz a pszichénket sem kíméli, többek között szorongás, düh, agresszió, depresszió, valamint koncentráció- és/vagy memóriazavar is a következménye lehet.

Mit tehetünk ellene?

  • Próbáljuk meg a stresszfaktorokat csökkenteni vagy akár kiiktatni.
  • Tanuljunk és gyakoroljunk stresszkezelő módszereket: naponta sportoljunk fél órát, szánjunk magunkra egy kis időt, relaxáljunk, tanuljunk légzőgyakorlatokat, meditáljunk, vagy csak sétáljunk egy nagyot a friss levegőn.
  • Próbáljuk félretenni a rossz stresszkezelő módszereket, mint az alkoholt és a cigarettát, amelyek ördögi kört indíthatnak be, és felerősítik a szorongást, elmélyíthetik a depressziót.
  • Szerezzünk magunknak örömet, menjünk el egy masszázsra, tegyünk fel egy arcpakolást, vegyünk egy nagy fürdőt.

Hirdetés

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, éjjel pedig altat. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. Már nagyobb, 60 szemes kiszerelésben is elérhető.

sf_termekfoto.png

Vény nélkül kapható gyógyszer

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyogytudor.blog.hu/api/trackback/id/tr2018008268
süti beállítások módosítása