Viszkető szem, folyamatos tüsszögés, csöpögő orr. Neked is ismerősek a tavaszi allergiaszezon elmaradhatatlan és meglehetősen kellemetlen velejárói? De vajon miért van az, hogy egyesek hajlamosak minderre, míg mások nem? Egyáltalán, mi történik egy allergiás ember szervezetében?
Amikor túlreagál a szervezet
Az allergia nem más, mint az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra – allergénekre –, amelyek alapvetően nem is károsak ránk nézve, vagyis az egészséges embernél semmilyen reakciót nem váltanak ki.
Az allergének számos helyen előfordulhatnak: például ételekben, a levegőben vagy akár olyan tárgyakon, amiket megérintettünk. A leggyakoribb allergének közé tartoznak a növényi eredetű pollenek (pl. parlagfű), élelmiszerek, gyógyszerek, állati szőrök, poratka, nehézfémek. A tünetek pedig nagy mértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben alakul ki az allergiás reakció.
Ez most nagyon pörög
A levegőben található allergének a légutakban és a szem szaruhártyáján okoznak gyulladást. Ilyen a szénanátha, amely orrnyálkahártya megvastagodást, orrváladékozást, tüsszentést, szemirritációt, könnyezést okoz. A tüdőbe jutott allergén asztmás tüneteket, azaz nehézlégzést, köhögést, sípolást válthat ki.
A szénanátha korunk egyik népbetegsége, így hazánkban is évről évre egyre többen szenvednek a tüneteitől. Magyarországon a statisztikák szerint a lakosság 15-25 százalékát érinti a felső légúti allergia, a legkülönbözőbb bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg. Egy-egy betegnél többfajta túlérzékenységi reakció is megjelenhet, így az átfedések miatt a szakértők a magyarországi allergiások számát általában harminc százalék körülire becsülik.
A légúti allergiának több változatát ismerjük:
- allergiás asztma: ennek hátterében számos kiváltó ok állhat, amelyek feltárása sokszor időigényes
- perenniális asztma: tünetei egész évben fennállnak, kiváltó oka leggyakrabban a házipor és az állatszőr
- szezonális asztma: ezt főleg azok a növényi pollenek okozzák, amelyek az év adott időszakában vannak jelen a levegőben
- foglalkozási asztma: oka lehet állati eredetű – állattenyésztéssel és állatkísérleteket folytatók körében gyakori –, illetve növényi eredetű, amely főleg pékek és cukrászok körében elterjedt (a szálló gabonaporok és lisztek, a tea és kávé porának belélegzése miatt). A vegyiparban, élelmiszer- és gyógyszeriparban dolgozók körében pedig magas a különböző enzimek által kiváltott asztma előfordulási aránya.
Kik lesznek allergiások?
Ki ne szeretné megúszni a csöpögő orr, viszkető szem okozta kellemetlen pillanatokat? Sajnos azonban többféle hajlamosító tényező rontja az esélyét annak, hogy valaki a szerencsés kivételek közé tartozhasson. Például komoly az allergia valószínűsége, ha korábban előfordult már ilyen megbetegedés a családban, de a civilizációs ártalmak is sokat nyomnak a latban, ugyanis a különböző szennyező anyagok által károsított, sérült nyálkahártyán a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni. Ugyanígy a stressz is hozzájárulhat az allergiás esetek szaporodásához, hiszen tartós stresszhelyzetben gyengülhet az immunrendszer, és fokozódhat a szervezet allergiás reakciókra való képessége.
Mit tehetünk, ha allergiás tüneteket tapasztalunk magunkon?
A diagnózishoz a kórelőzmény felvétele különösen fontos: a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a tünetek szezonálisan jelentkeznek-e vagy sem, a családban előfordult-e már allergiás megbetegedés, milyenek a szociális körülmények, vagy hogy a beteg milyen munkakörben dolgozik.
Ha a tünetek a vizsgálat idején fennállnak, allergiás asztma gyanúja esetén az elvégzett légzésfunkciós vizsgálati görbe jellemző lesz az asztmára, hörgőtágító gyógyszer belélegzése után pedig 15-30 percen belül legalább 15-20%-kal javul az eredmény.
Tünetmentes időszakban az allergiás asztma diagnosztizálása belégzéses provokációs vizsgálatokkal történik. A légzésfunkciós vizsgálat során hörgőszűkületet provokáló anyagokat lélegeztetnek be és/vagy fizikai terhelésnek teszik ki a beteget. Néhány napon át a kilégzési csúcsáramlás PEF (Peak Flow) eszköz segítségével történő mérése szintén diagnosztikus értékű, az érték napszaki ingadozása ugyanis már önmagában kórjelző lehet.
Az allergia gyógyításának az egyik legfontosabb lépése az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása. Ez főleg az úgynevezett Prick-teszt segítségével történik, melynek során az alkar hajlító oldalára cseppentett allergén oldat alatt a bőrt kissé megszúrják. A bejutott allergén hisztaminfelszabadulást okoz, ami bőrpírt és duzzanatot eredményez. A bőrpír mértékéből az eredmény 15-20 percen belül leolvasható. Vérvizsgálattal pedig ellenanyagok (specifikus immunglobulin E) kimutatása révén azonosíthatók az allergének.
Ez is érdelhet
Hirdetés
Bedugult orr, vagy szénanáthás panaszok esetében segíthet a tengeri sós oldatot és ectoint tartalmazó Reventil orrspray, amely tartósítószermentes és nem kell számolni függőség kialakulásával. A benne található Ectoin® fő jellemzője, hogy a gyulladás enyhítése mellett segíti a károsodott nyálkahártya regenerálódását és védi a kiszáradástól. Vagyis a közönséges nátha és az allergiás tünetek, mint az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés enyhítésére is hasznos lehet.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
