Túl korán jön meg, vagy épp késik: a legtöbb nő számára ismerős problémák a menstruációs ciklussal kapcsolatban. De nem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni. 

Nem szokatlan jelenség: a menstruáció megszokott rendje fiatalabb és idősebb korban is felborulhat élettani hatások miatt. Tizenéveseknél a hormonrendszer még nem elég érett, hogy szabályozza a havi ciklust, míg idősebb korban a klimax kezdete, vagy az esetek egy részében szervi elváltozás okozza a problémákat.

Hogy egy kicsit felelevenítsük a biológiaórákon szerzett tudásunkat: a menstruációs ciklus a menstruáció első napjától a következő vérzés első napjáig tartó időszak. Ezalatt a női hormonoknak köszönhetően egy olyan folyamat megy végbe a testedben, ami felkészíti a női szerveket a teherbeesésre, a fogamzásra és a megtermékenyült petesejt beágyazódására.

A nagyjából 28 naponként ismétlődő folyamat első fele az ún. ovariális, vagy petesejtérési ciklus, ami a ciklus 1. napjával veszi kezdetét, és nagyjából félidőig (14. nap) tart, amikor is megtörténik az ovuláció: az érett petesejt kiszabadul a tüszőből és megkezdi vándorútját a méhüreg felé. Ezalatt a méhnyálkahártyának van ideje arra, hogy felkészüljön az esetleg megtermékenyülő petesejt befogadására és táplálására. Ha nem történik megtermékenyülés, a petesejt felszívódik, a méh nyálkahártyája pedig leválik, és menstruációs vérzés formájában távozik.

Van, akinél az első alkalomtól kezdve szinte napra pontos a ciklus, de gyakoribb, hogy csak 2-3 évvel később válik rendszeressé.

Az is előfordul, és ez nem feltétlenül kóros, hogy némelyik nő egész életében „rendszertelenül” menstruál. De mindig fontos tudni, hogy ennek mi húzódik a hátterében. 

A mínusz-plusz négy-öt napnyi csúszás a menstruációban teljesen normális, elvégre a ciklusunkat sok minden befolyásolhatja, köztük a lelki és fizikai állapotunk, a körülményeink, életmódunk. Akkor beszélünk menstruációs zavarról, amikor 21 napnál gyakoribb, vagy 35 napnál ritkább a menzesz.

Mi állhat a háttérben?

A túl gyakori vérzést okozhatja szervi elváltozás (gyulladás, ciszta, daganat) vagy a hormonális egyensúly zavara. A túl gyakori menstruáció hosszú távon vérszegénységhez vezet, ezért mindenképpen szakemberhez kell fordulni. A túl ritka havi vérzés hátterében legtöbbször hormonális probléma áll, ezért szintén elkerülhetetlen a kezelőorvos felkeresése.

Az alapos nőgyógyászati vizsgálat fényt deríthet a vérzészavart okozó egyéb nőgyógyászati betegségekre is, például miómára vagy polipra, melyek megfelelő kezeléssel könnyen orvosolhatók. 

Problémát okozhat még a túlzásba vitt diéta, valamint a különböző étkezési zavarok (anorexia, bulimia) is, melyeknek következménye a hormonháztartás, ezzel együtt a menstruációs ciklus zavara lehet. A tartós stressz ugyancsak okozhat rendszertelen menstruációt. 

A negyvenes életévektől kezdetét veszi a változókor, amikor a petefészek-működés hanyatlásnak indul, a csökkenő hormontermelés pedig elsőként a menstruációs ciklus megszokottól eltérő rendjében nyilvánul meg. A két menzesz közti időtartam rövidülhet, vagy éppen hosszabb lehet, egy-egy vérzés akár ki is maradhat, jelentkezhetnek úgynevezett köztivérzések, pecsételések. Változhat a menstruáció hossza, valamint a vérzés mennyisége is. 

Szerencsére a havi vérzés zavarának legtöbb formája gyógyszeresen és/vagy életmódváltással igen gyorsan és sikeresen kezelhető.