Az aranyérrel kapcsolatban is máig élnek a régi és káros, begyöpösödött sztereotípiák. Most helyre teszünk 5 olyan tévhitet, amelyek csak félrevezetnének minket az egyik legtöbb embert érintő – és nem túl kellemes – betegség kapcsán.

Az aranyérbetegséghez számos tévhit társul, és sok közülük távolról sem felel meg a valóságnak. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a betegséggel kapcsolatos tényekkel, valamint azzal, hogy mivel segíthetjük ténylegesen a tünetenyhítést és a megelőzést.

Az egyik leggyakoribb tévhit szerint az aranyeret csak operációval lehet kezelni, holott a betegség korai stádiumában még korántsem a szikétől kellene remélnünk a javulást, hanem sokkal inkább az étrendünk és az életmódunk gyökeres megváltoztatásától. A szakemberek is azt állítják, hogy az aranyérben szenvedők kevesebb mint 10 százalékának van szüksége műtétre, és arra is csak akkor, ha az egyszerűbb, otthoni módszerek esetleg nem működnek.

1. tévhit: “Csak nekem van ilyen problémám”

Tény: „Az aranyér nagyon is gyakori" – mondja Dr. Will Kimbrough, a washingtoni One Medical Group orvosa a Daily Health-nek, hozzátéve, hogy 50 éves kora előtt sok embernél alakul ki az aranyér valamelyik formája. Az Egyesült Államok Nemzeti Diabétesz, Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézete (NIDDK) szerint a népesség több mint 75 százalékának életében legalább egyszer előfordul aranyeres panasz. 

2. tévhit: Csak az idősebbeknek lesz aranyere

Tény: Az aranyér bármely életkorban kialakulhat. „Bár az aranyér 45 és 65 éves kor között a leggyakoribb, nem szokatlan, hogy fiatalabb felnőtteknél is előfordul" – mondja Dr. Kimbrough. Az életkor előrehaladtával a végbélnyílás és a végbél közötti kötőszövet gyengül, így az idősebbek valóban hajlamosabbak az aranyérre, az NIDDK azonban rámutat, hogy ezzel együtt bármilyen életkorban kialakulhat aranyérbetegség: ennek oka lehet a gyakori székrekedés, a rossz táplálkozás, a túlsúly, a terhesség, az erőlködés, vagy a túlzott alkohol-, illetve koffeinfogyasztás is. 

3. tévhit: a fűszeres ételek aranyeret okoznak

Tény: Az aranyeres panaszokat a végbélnyílás felett elhelyezkedő vénás párna megterhelése okozza. Vagyis a probléma az érre gyakorolt nyomásból adódik, nem pedig abból, hogy csípős ételeket eszünk.

 A New England Journal of Medicine című folyóirat 2014 szeptemberi számában, az aranyér kezelésével kapcsolatban megjelent beszámoló szerint egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a betegeknek a tünetei sem rosszabbodtak, akik csípős chilipaprikát ettek. 

4. tévhit: Az, hogy mit eszünk, nincs hatással az aranyérre

Tény: Kimbrough szerint a székrekedés az aranyér kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. A magas rosttartalmú étrend és a megfelelő folyadékbevitel segíthet a megfelelő bélmozgások fenntartásában, valamint a székrekedés megelőzésében. Az Amerikai Vastagbél- és Végbélsebészek Társasága (ASCRS) napi 20-35 gramm rost fogyasztását javasolja. 

5. tévhit: Ha hidegre ülsz, aranyered lesz

Tény: „Bár nem vizsgálták széles körben, nincs bizonyíték arra, hogy a hideg felületek aranyeret okoznának" – mondja Kimbrough. „Valójában a hideg borogatás még segíthet is az aranyér egyes tüneteinek enyhítésében" – a duzzanat csökkentésére és a kellemetlen érzés enyhítésére hideg borogatást is használhatunk.

+1 tévhit: Az aranyér mindig fájdalmas

Az aranyér nem mindig fájdalmas, ám ez attól is függ, hogy melyik fajtájával állunk szemben, illetve melyik stádiumában tart az aranyér. (Erről bővebben ebben a posztunkban írtunk) A belső aranyér például sokszor észrevétlen marad, mert általában nem okoz fájdalmat, kivéve, ha kitüremkedik. A belső aranyérrel járó legjelentősebb és legáltalánosabb tünet nem is a fájdalom, hanem a vérzés. Ha törlés után vért látsz a vécépapíron, fordulj szakorvoshoz (proktológushoz, vagy gasztroenterológushoz), mert bár a végbélvérzés rendszerint a belső aranyér tünete, más emésztőrendszeri betegségekre is utalhat, amelyek között néhány súlyosabb is akad.