A fiatal színésznő értelmetlen halála is igazolja, hogy a kezeletlen vashiány életveszélyes lehet. Az pedig, hogy kinek mennyi vasra van szüksége, attól is függ, hogy hány éves az ember.
„Biztos csak egy kis vashiányod van!” – lehet hallani a bagatellizáló mondatot, amikor az egyik leggyakoribb hiánybetegségről esik szó.
Pedig a kezeletlen vashiány nagyon veszélyes tud lenni, a súlyos hiányállapot akár halállal is végződhet. Gondoljunk csak Brittany Murphy értelmetlen halálára, amely mögött sokan körmönfont gyilkosságot sejtettek, ám a szakértők szerint halálának egyik oka a kezeletlen vashiányos vérszegénység volt. A boncolási jegyzőkönyből kiderült, hogy a fiatal sztár vérének a hemoglobinszintje csak töredéke volt a normál (egészséges) értéknek, vagyis Brittany Murphy súlyos vérszegénységben szenvedett. Ez pedig még sebezhetőbbé tette a tüdőgyulladással szemben, amely végül végzett a színésznővel, aki ráadásul vészesen le is fogyott. (A túlzott diéta a vashiány egyik kockázati tényezője. Erről bővebben az előző cikkünkben írtunk.)
A vérszegénység, amelyet valószínűleg a színésznő menstruációja is súlyosbított, a halottkém jelentése szerint fokozta azoknak a vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszereknek a hatását, amelyeket az influenzaszerű tünetek kezelésére szedett.
A 32 éves Murphy december 20-án halt meg, miután összeesett Hollywood Hills-i otthonában. Az eset tragédiája, hogy a színésznőnek, aki olyan filmekben játszott, mint a 8 mérföld és a Fiúk az életemből, volt időpontja az orvosához, ám meghalt, mielőtt a szakember láthatta volna. A róla szóló, Mi történt, Brittany Murphy? című dokumentumfilmben megszólaltatott szakértők azt mondják, hogy Brittany még ma is élne, ha korábban kerül orvoshoz, és időben kezelik a vashiányát. Ugyan a halála elsődleges oka tüdőgyulladás volt, súlyos anémiája nagyban hozzájárult a végzetes eseményhez.
Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk, mikor mennyi vasra van szükségünk, ahogy azt is, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozunk-e, és az egészségünk védelmében elengedhetetlen, hogy évente járjunk szűrővizsgálatokra.
Kiknek kell jobban odafigyelni?
A vegánoknak például, vagyis azoknak, akik egyáltalán nem esznek húst vagy halat, az ajánlott napi vasmennyiség közel kétszeresét kell bevinniük, mivel a szervezet a növényi táplálékokban lévő, úgynevezett nem-hem vasat nem hasznosítja olyan jól, mint az állati eredetű táplálékokban lévő hem vasat. Hasonló helyzetben vannak azok is, akik drasztikus diétát folytatnak, egyoldalúan táplálkoznak, intenzíven sportolnak, felszívódási zavarral küzdenek vagy idősebb korba léptek.
Tudtad?
Amennyiben nem tartozol a veszélyeztetett csoportba, jó hír, hogy a kiegyensúlyozott étrend mellett ritkán fordul elő vashiány, még úgy is, hogy egy egészséges felnőtt esetében napi 1-2 milligramm természetes vasvesztéssel kell számolni. Ezt a mennyiséget a széklettel, vizelettel, verejtékkel, a bőr hámlásával, haj- vagy körömvágás útján veszítjük el.
Minden korban más mennyiségű vasra van szükség
A vashiány minden korosztályt érinthet, ugyanakkor vannak időszakok, életesemények, amikor még több vasra van szükségünk: ilyen a gyors testi fejlődéssel járó kisded-, valamint serdülőkor, a várandósság és a szoptatás időszaka, az erősebb menstruáció vagy az idősebb kor.
Apropó idősebb kor: a statisztikák szerint a vashiányos vérszegénység viszonylag gyakori az idősödő népesség körében. Egy 2018-as kutatás arra az eredményre jutott, hogy az adott népességtől függően az idősebb felnőttek 12-47 százaléka küzd az anémia valamilyen fokozatával. Egy másik kutatás is azt írja, hogy a vérszegénység az idősebb korosztályban a leggyakoribb, a 65 év feletti lakosság mintegy 17 százalékát érinti. A statisztikai adatok arra is utalnak, hogy a vashiányos vérszegénység az idősebb felnőtteknél előforduló különböző eredetű vérszegénységeknek körülbelül az egyharmadát teszi ki. Ráadásul a vashiányos vérszegénység egyes esetei az idősebb szervezet számára különösen veszélyesek lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy már az enyhébb formáit is időben diagnosztizálják és kezeljék.
Mennyi az annyi?
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) javaslata alapján az ajánlott napi vasbevitel így alakul a különböző korosztályok között:
- 6 hónapos korig: 0,27 mg
- 7-től 12 hónapos korig: 11 mg
- 1-től 3 éves korig: 7 mg
- 4-től 8 éves korig: 10 mg
- 9-től 13 éves korig: 8 mg
- 14 és 18 éves kor közötti fiúk: 11 mg
- 14 és 18 éves kor közötti lányok: 15 mg
- 19 és 50 éves kor közötti férfiak: 8 mg
- 19 és 50 éves kor közötti nők: 18 mg
- 51 éves és annál idősebb felnőttek: 8 mg
- Várandós tinédzserek és felnőtt nők: 27 mg
- Szoptató tinédzserek: 10 mg
- Szoptató nők: 9 mg
Hirdetés
Ha szeretnénk a vasat pótolni és megelőzni a vashiányt, válasszunk olyan gyógyszerminőségű készítményt, amely bizonyítottan hatásos és emellett biztonságos is. A már recept nélkül is kapható Maltofer rágótabletta hatásos, tablettánként 100 mg vasat egyedülálló formában tartalmazó, vaspótló gyógyszer.
Biztonságos, mert felszívódása szabályozott, és más vaspótlókhoz képest jóval kevesebb gyomor-bélrendszeri mellékhatással jár. Szedése kényelmes, mivel étkezéssel együtt bevehető, nem lép kölcsönhatásba sem az elfogyasztott ételekkel, sem egyéb gyógyszerekkel, vitaminokkal vagy nyomelemekkel. A Maltofer rágótabletta kellemesen csokoládéízű, szétrágva vagy szétrágás nélkül, kevés folyadékkal is be lehet venni.
Vény nélkül kapható, vas(III)‑hidroxid‑polimaltóz-komplex tartalmú gyógyszer
