Az antibiotikum-rezisztencia már évek óta forró téma az orvostudomány területén, de növekvő gondot okoz egyes gombafajok alkalmazkodása is. Tarts velünk mikrobiológiai kalandozásunkra, és azt is megtudhatod, mi a köze az antibiotikum-rezisztenciának a visszatérő hüvelygombás fertőzéshez.

Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikum-rezisztencia. Az Európai Parlament egyik közleményében ijesztő számokról ír: világszerte évente 700 ezer ember hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A legnagyobb problémát a szuperbaktériumok okozzák, ugyanakkor – bár erről talán kevesebbet lehet hallani – egyes gombafajok is rezisztensek lehetnek, így történhet meg, hogy bonyolultabbá válhat egy olyan hétköznapi betegség kezelése, mint a hüvelygomba.

De mit jelent az, hogy antibiotikum-rezisztencia?

Az antimikrobiális szerek olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban, mint például a baktériumokban, gombákban, más kórokozókban gátolják a sejtek életben maradását. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum nevű penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus anyagok.

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a baktériumok nagyon jól tudnak idomulni a környezetükhöz, és bár csak egy sejtből állnak, mégis nagyon komplexek. Épp ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az antibiotikumok jelenlétéhez is képesek alkalmazkodni.

Így alakulhat ki az antimikrobiális rezisztencia, ami annyit jelent, hogy a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra kifejlesztett vegyületnek.

Az antibiotikum-rezisztencia azért különösen veszélyes és egyre súlyosabb probléma a nyugati világban, mert nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti, köztük az olyan hétköznapi betegségekét, amelyeket eddig képesek voltunk legyőzni (mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhoea, élelmiszer által okozott betegségek), hanem számos orvosi beavatkozást is akadályoz. Ilyen például a daganatos betegségek esetén gyakran alkalmazott kemoterápia, a szervtranszplantációs és az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A gombák felől sem lehetünk nyugodtak

Bár a gombák kevésbé „intelligens” egysejtűek, a körükben is megjelent a rezisztencia, amely akár életveszélyes helyzetet is teremthet. Például a Candida glabrata – az élesztőgomba eredetű szepszis második leggyakoribb okozója a Candida albicans után – napjainkban az esetek mintegy 8 százalékában rezisztens az egyes gombaellenes hatóanyagokkal szemben. Sőt, az sem ritka, hogy a második vonalbelinek tekintett kezelésekre sem reagálnak a fertőzések. A New York Times 2019-ben hosszú cikkben foglalkozott a Candida auris nevű gomba okozta fertőzésekkel, amelyek mára aggodalomra okot adó mértéket értek el. A C. auris infekció egyik legfőbb jellemzője a leggyakrabban alkalmazott gombaellenes hatóanyaggal, a flukonazollal szemben mutatott rezisztencia. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési intézet (Center for Disease Control and Prevention, CDC) adatai szerint az esetek 90 százalékában a Candida auris minimum egy hatóanyaggal, 30 százalékában pedig kettővel vagy még többel szemben bizonyult ellenállónak. 2018-ban az Amerikai Egyesült Államokból már jelentettek olyan C. auris infekciókat, amelyek kórokozója több antimikotikummal szemben is rezisztens volt.

A gombaellenes szerekre kialakult rezisztencia (antimikotikum-rezisztencia) sajnos hétköznapibb betegségeknél is gondot okozhat, így történhet meg, hogy a hüvelygomba-fertőzés esetén nem működnek a szokásos gyógyszerek. A kiújuló fertőzés hátterében gyakran az úgynevezett rezisztens Candida-fajok állnak, amelyekre a hagyományos gombaellenes hatóanyagok nem hatnak. Ilyen esetben a kezelőorvos további vizsgálatokkal tudja megállapítani, pontosan milyen gombafaj okozza a problémát, és azt, hogy milyen antimikrobiális szerekkel lehet kezelni.

Amennyiben azt tapasztalod, hogy a felírt gombaellenes készítmény nem hozza el a kívánt eredményt, azaz a tünetek továbbra is fennállnak, mindenképp értesítsd az orvosodat, ugyanis lehet, hogy antimikotikum-rezisztencia áll a háttérben. Ne ijedj meg, az orvos ilyenkor kiválasztja a megfelelő hatóanyagot, amely enyhíti a tüneteket.