Zaklatott, forgolódással töltött éjszakák, hajnali ébredések. Az alvászavar sokunk problémája, és sajnos hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a nagyon is egyértelmű tüneteket. Pedig a nem megfelelő alvás nemcsak a szervezet regenerálódását nehezíti meg, hanem a mindennapos fizikai és szellemi tevékenységekbe is bezavar. Mutatjuk, miért ne fogadd el, ha rosszul alszol.

Előfordul, hogy egy-egy éjszaka nem tudunk rendesen aludni, zakatolnak a gondolataink, idegesek vagyunk a másnap miatt, túl korán felébredünk vagy nem bírunk visszaaludni. Ez egyszer-egyszer belefér, ám az állandósult alvászavarral igenis foglalkozni kell. Utóbbi olyan állapotra utal, amely befolyásolja az alvás minőségét, az elalvás idejét vagy időtartamát, és kihatással lehet a másnapi ébrenlétre.

Egyre többen számolnak be alvászavarról

A stresszes életmód az alvásunkra is hatással van, ezt mutatják a számok is.

• Egy 2019-es felmérés szerint az Egyesült Államokban körülbelül 70 millió ember küzd alvászavarokkal.
• Az amerikai felnőttek közel 40 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább egyszer véletlenül elalszik napközben.
• Magyarországon is egyre emelkednek a számok: egy 2019-es reprezentatív felmérés szerint a 40-50 éves korosztály 53 százaléka számolt be rendszeres stresszről, 54 százalékuk pedig gyakran szenved alvászavaroktól.
• Az egész lakosságot tekintve jellemzően a nőket érinti súlyosabban a probléma (stressz: 58 százalék, alvászavar: 62 százalék), ami egyértelműen összefüggésbe hozható a ténnyel, hogy a nőkre több feladat és teher hárul.

Ezekre a tünetekre figyelj

Az egészséges alvással kapcsolatos ismereteink az elmúlt négy évtizedben rengeteget fejlődtek. Az elmúlt időszakban több mint 100 specifikus alvászavart azonosítottak, és a mai osztályozások összetett módszereket használnak e zavarok kategorizálására, az okok, tünetek, fiziológiai és pszichológiai hatások, valamint egyéb kritériumok alapján. Az alábbi négy tünet azonban a legtöbb alvászavarra jellemző:

• A beteg nehezen alszik el vagy nehezen alszik vissza.
• Kihívásnak érzi, hogy napközben ébren maradjon. Bárhol, bármikor el tud szundítani.
• A páciens cirkadián ritmusában olyan egyensúlyhiány van, amely zavarja az egészséges alvási metódust.
• Hajlamos olyan szokatlan viselkedésre, amely megzavarja az alvását.

A szakemberek szerint az alvászavarokkal küzdő betegek mintegy 15 százalékának esetében valamilyen pszichofiziológiai ok, rendszerint a túlzott stressz áll a probléma mögött. Ugyanakkor bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhetnek a kellemetlen éjszakai tünetek, ilyenek például a béta-blokkolók, teofillin tartalmú szerek, és a túlzott koffeinfogyasztás is okozhat ilyen problémát.

Amennyiben azt tapasztalod, hogy nehezek az éjszakáid, mindenképp keress egy szakembert, aki segít a tünetek enyhítésében, hiszen az alvásmegvonásnak komoly következményei lehetnek. Ingerlékenység, szédülés, hangulatingadozások, az éberség csökkenése, koordinációs zavarok, kimerültség, falási rohamok – ezeket mind okozhatja az alvászavar. Mindezek rendkívül károsak, hiszen a kimerültség miatt megnő a reakcióidőnk, lelassulunk, ami balesetveszélyes, ráadásul az agyunk képtelen megfelelően működni elegendő alvás nélkül. Ahhoz, hogy frissüljön a memória, és az agy regenerálódjon, feldolgozza az érzelmeket, pihenésre van szüksége. Ezen az extra koffeinbevitel sem segít, sőt, a túlzott koffeinfogyasztás dehidratálja a szervezetet, hosszú távon pedig szintén egészségi kockázatot hordoz magában. A pihentető alvás tehát nélkülözhetetlen, és tömbösítve sem lehet bepótolni: ha hétköznap keveset és rosszul alszol, annak a következményeit nem fogja semmissé tenni, ha hétvégén csak délután kelsz ki az ágyból.