Az ünnepek nem mindenki számára jelentenek egyet az örömmel, hiszen – főleg az idősebb korosztályból – sokan egyedül, magányosan töltik ezeket a napokat. Esetükben a karácsony súlyos depresszióhoz is vezethet, de a túlzott elvárás, a hétköznapokba való visszatérés is kiválthatja a betegség tüneteit.

A depresszióra hajlamos emberek állapotán bizony sokat ronthat a karácsonyi időszak, amikor azt látják, hogy a körülöttük élők lelkesen készülődnek, összegyűlnek, de az is előfordulhat, hogy az ünnepekkel kapcsolatos elvárások okoznak belső szorongást, depressziót. A szakemberek ezt a decemberi, de különösen karácsony környékén jelentkező depressziós időszakot nem véletlenül hívják "karácsonyi zavarnak", hiszen ilyenkor kétszer annyi a telefonos lelkisegély-szolgálatokat tárcsázók száma, és többen követnek el öngyilkosságot is.

Az idei karácsony sokak számára különösen nehéz lehet, hiszen a koronavírus-járvány miatt sok család nem tud együtt ünnepelni, rengeteg idősebb ember magányosan fogja tölteni az ünnepeket. És ezen még az sem segít sokat, hogy virtuálisan együtt lehetnek a családtagok, hiszen egy skype-beszélgetés nem tudja pótolni az ölelést és a személyes jelenlétet. Ha tehetjük, látogassuk meg a nagyszüleinket, szüleinket, álljunk meg az ablak előtt és köszöntsük őket a távolból, hagyjunk ajándékot, meglepetést az ajtajuk előtt, így talán kevésbé lesz fájdalmas az egyedüllét.

Odaégett pulyka vs. tökéletes insta-fotók

Ebben az időszakban nemcsak a magányos emberek tudnak nagyon elkeseredni, hanem azok is, akik a filmekből ismert idillikus karácsonyi képet vizionálják, és aztán nagyot csalódnak, hiszen a valóságban a családi összejövetelek nem ritkán idegeskedésbe, vitába, veszekedésbe torkollnak. Pláne, ha előkerül a jó öreg hazai pálinka, majd vele együtt a korábbi sérelmek…

Máshol keserű pillanatokat szül a fa állításából, díszítéséből kipattanó vita, a nem jól sikerült sütemény vagy a szárazra égett pulyka. Csalódást okoz, hogy az elkészült fogások nem úgy néznek ki, mint abban a gusztusos reklámban, amelyben mindenki boldogan ül a karácsonyi asztalnál. És előfordul az is, hogy karácsony tájékán tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér, vagyis túlköltekezünk, ez pedig belső feszültséghez, szorongáshoz vezethet, főleg miután lecsengtek az ünnepek. 

Ha szeretnénk elkerülni az „ünnepi” depressziót, ne legyenek irreális elvárásaink a karácsonnyal kapcsolatban. Ne az lebegjen előttünk, mennyi lájkot fog hozni a jól sikerült Instagram fotónk. Ne feledjük, ennek az időszaknak a békességről, szeretetről, örömről, megnyugvásról kellene szólnia.

Ha pedig elmúlnak az ünnepek, az újabb melankóliához vezethet

Amikor a karácsony véget ér, lekerülnek az ünnepi díszek, kihunynak a színes fények, elmennek a rokonok, újra jönnek a szürke hétköznapok, megindul a mindennapos robot. Előfordulhat, hogy a nagy váltás nyomán erőtlennek, fáradtnak, lehangoltnak érezzük magunkat. Érdemes ebben az időszakban tudatosan felrázni magunkat: sétáljunk a levegőn, sportoljunk többet, vágjunk bele egy újévi kihívásba.

Ha pedig mi töltjük egyedül az ünnepeket, próbáljunk magunknak örömet szerezni, tegyük hangulatossá a lakást, ha tehetjük, látogassuk meg a rokonainkat, barátainkat, rendeljünk a kedvenc éttermünkből, vagy készítsük el magunknak a kedvelt fogásainkat. Keressünk fel karácsonyi programokat, hasonló emberekből álló Facebook csoportokat, és ha szükségünk van rá, ne szégyelljünk segítséget kérni a lelki segélyszolgálat önkénteseitől. 

Figyeljünk oda a környezetünkben élő magányosokra is, főleg az idősekre. Lepjük meg őket egy tányér süteménnyel, beszélgessünk velük, látogassuk meg az egyedül élő szomszédainkat – betartva persze a távolságtartás szabályait. Ilyenkor minden egyes kedves szó rengeteget segíthet azoknak, akikre az év nagy részében senki sem nyitja rá az ajtót.