Az előző írásunkban sorra vettük a depresszió lehetséges fizikai tüneteit, most pedig azt mutatjuk be, hogy milyen életmódbeli és pszichés változások jelezhetik, ha ezzel az egyre gyakoribb mentális betegséggel állunk szemben.

Ma már tudjuk, hogy a depresszió betegség, amely nem összekeverendő a lustasággal vagy a gyengeséggel. Sőt, a szomorúsággal sem, még ha a depresszió a definíciója szerint rosszkedvű, szomorú állapotot jelöl, amelyben a világ kietlennek látszik, a nehézségek és akár a mindennapi feladatok pedig leküzdhetetlennek tűnnek. Major depresszióról csak bizonyos tipikus tünetek egyidejű előfordulása esetén beszélhetünk, a búskomorság tehát csupán az egyik jele ennek a gyakori mentális betegségnek. A depresszió tünetei között érzelmi, motivációs, viselkedésbeli, kognitív és testi tünetek is előfordulnak.

Tünetek, amelyek aggodalomra adhatnak okot

• Érzelmi tüneteknek nevezzük a tartós szomorúságot, a rosszkedvet, az örömképtelenséget, az öngyűlöletet, a szeretetképtelenséget. Ezek mind jellemzőek lehetnek a depressziósokra.
• Gyanakodhatunk depresszióra, ha valaki gyakran és sokat fekszik az ágyában, nincs energiája, motiválatlan, kevesebbet beszél a barátaival, családtagjaival. Nehezére esnek bizonyos tevékenységek vagy nehézséget okoz számára akár a mindennapi feladatok elvégezése.
• A depresszióval küzdő személy negatívan festi le önmagát, gyakran beszél öngyűlöletről, akár halálvágyról; a világot, a jövőjét sötéten látja, és jellemző, hogy inkább a múltban és a jövőben él, nem pedig a jelenben.
• A mentális és viselkedésbeli tünetek mellett jelentkezhetnek fizikai panaszok is, mint fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar, állandó fáradékonyság. (A testi tünetekről bővebben ebben a posztunkban írtunk.)

A depresszió nem szégyen, hanem népbetegség
A depressziót nem szabad félvállról venni, nem lehet múló rosszkedvként lesöpörni az asztalról, hiszen ez ugyanolyan, kezelést igénylő betegség, mint bármilyen más testi kórkép. Az állapot bármelyikünknél bekövetkezhet, és sajnos egyre többeknél fel is bukkan a betegség: becslések szerint világszerte 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió embert érint. Magyarországon a reprezentatív hazai mintán történt felmérés szerint a lakosság hét százaléka, vagyis mintegy 700 ezer ember szenved évente a betegségtől. Ezt a számot vélhetően tovább emelte a koronavírus-járvány, amely a legfrissebb kutatások szerint felerősítette a mentális problémákat. Az EurekAlert!-en megjelent sajtóközlemény szerint 2020-ban erősen megemelkedett a szorongásos rendellenességgel és depresszióval élők száma világszerte, a nők és a fiatalok voltak a legnagyobb veszélyben a mentális problémákkal kapcsolatban.  A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent szakcikk szerint 2020-ban a súlyos depressziós rendellenességek előfordulása 28 százalékkal, a szorongásos zavarok aránya 26 százalékkal nőtt.

Épp ezért fontos felismerni a tüneteket, hiszen lehet, hogy a depresszió ott van a te közeledben is. Ha a fenti tünetek közül többet is észlelsz magadon, vagy valamelyik családtagodon, szeretteiden, és a panaszok több mint két hete fennállnak, fordulj szakemberhez, kérj segítséget, mert a depresszió magától nem tűnik el. Sőt, jellemzően súlyosbodik, ami további fizikai, mentális és életvezetési problémákhoz vezethet.