A szezonális depresszió nem a modern ember új hóbortja, hanem a depresszió egyik formája, amely súlyos következményekkel járhat, ha nem vesszük komolyan. Főleg a pandémia idején.

Most, amikor a koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozásokkal, tilalmakkal is számolnunk kell, fontos, hogy komolyan vegyük a depressziót, amely egy ilyen globális helyzet hatására, mint a jelenlegi, még több embernél felütheti a fejét.

A bezártság és a magány ugyanis fokozhatja a depresszió megjelenésének kockázatát. És akkor még nem beszéltünk a rövidülő nappalokról, amelyet a szezonális depresszió egyik kiváltó okaként tartanak számon.

Tudj róla: a depressziónak több típusa is van

Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent, ha valaki szezonális depresszióban szenved, fontos azt is látnunk, hogy a depresszió milyen szerteágazó betegség. Lefolyásuk alapján ugyanis a betegség különböző típusait különböztetjük meg, amelyeknél más és más tünetek jelentkezhetnek, melyek időtartam, súlyosság és kiújulási arány tekintetében is eltérőek, ezért különböző ellátást is igényelnek.

A szakirodalom szerint a depresszió egy olyan hangulati zavar, mely időszakosan jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a normál hangulat váltakozik a depresszív epizódokkal. Nézzük, a depressziónak milyen típusai lehetnek:

1. Depressziós epizód vagy unipoláris depresszió:

A depressziónak ezt a fajtáját az emberek egyharmada átéli valamilyen mértékben az élete során. Az egyszeri depressziós epizód néhány héttől akár évekig is tarthat, de a tünetegyüttesnek legalább két héten keresztül kell fennállnia (a tünetekről korábban itt írtunk).  A betegség ideje alatt az ember minden esetben többé-kevésbé képtelenné válik ellátni a feladatait, és az sem ritka, hogy a depressziós epizód megismétlődik a jövőben. Az egyszeri depressziós epizódot unipoláris depressziónak nevezik. 

2. Rekurrens vagy ismétlődő depressziós zavar

Ahogy a neve is sejteti, ennél a fajtánál a depressziós epizód visszatér, és általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik.

3. Disztímia – krónikus depresszió

A disztímia tünetei enyhébbek és az előző kettőhöz képest kevésbé elkülöníthetőek. A betegségnek ez a formája tartós lefolyású, a tünetei hosszabb ideig, legalább 2 éven keresztül, néha akár évtizedekig is fennállnak, emiatt nevezik “krónikus depressziónak”.  

4. I-es típusú bipoláris depresszió

Korábban mániás-depressziós zavarnak hívták, kevésbé gyakori, mint az unipoláris depresszió. A depresszív szakaszok között váltakoznak a normális hangulati szakaszok, valamint az úgynevezett “mániás fázisok”.  

5. II-es típusú bipoláris depresszió

Ebben a tünetegyüttesben a depresszív epizódot az úgynevezett hipomániás szakaszok váltják fel, mely egy mérsékeltebb euforikus állapot. Ez sokkal enyhébb a mániánál, emiatt az érintett személy és a hozzátartozói esetleg összetéveszthetik az átlagos hangulattal, vagy az örömmel.

6. Kevert szorongásos depresszió

Ez esetben kombinálódnak a depresszív és a szorongásos eredetű tünetek.

7. Pszichotikus depressziós epizód

A depressziós epizód speciális megjelenési formája a pszichotikus szintű vagy téveszmés depresszió. A pszichózisban szenvedő betegek esetében elvész a realitással való kapcsolat: ez lehet érzékcsalódás, és/vagy különböző téves elképzelésekhez (téveszmék), vagy rögeszmékhez való ragaszkodás. A pszichotikus szintű depresszióban szenvedők esetében szinte minden esetben pszichiátriai osztályon történő ellátásra van szükség. 

8. Atipikus depresszió

A depresszió ezen formájára egyfajta túlérzékenység, illetve hangulati változékonyság jellemző. Gyakori tünete a fokozott étvágy, a túlzott alvásigény, valamint a pánikrohamok megjelenése.

9. Szezonális depresszió

Tünetei az atípusos depresszióéval megegyeznek, de a megjelenésükben az évszakváltozások játszanak szerepet, különösen jellemző az előfordulása az őszi vagy téli hónapokban. Általában a depresszív időszakot előidéző évszak lezárulta után a páciensek újra jól érzik magukat és ismét el tudják látni a feladataikat.

10. Átmeneti, visszatérő depresszív zavar

A depresszió enyhe és rövid lefolyású változata, ami veszélyeztetheti a mindennapi feladatok elvégzését, rövid ideig tartó depresszív vagy kevert hangulat jellemzi, mely általában 2 hétnél rövidebb ideig tart.

Itt a tél, megjelenhet a szezonális depresszió

Ahogy a felsorolás is mutatja, a depresszió típusai között található az úgynevezett szezonális hangulati zavar, melynek pontos okai nem ismertek, de összefüggésbe hozható azzal, hogy télen a rövidebb nappalok megzavarhatják a bioritmusunkat, ami hatással van a pihenésre is. A kevesebb napfény ugyanis növeli az alvást segítő melatonin hormon mennyiségét a szervezetben, ezzel párhuzamosan a jókedvért felelős szerotonin hormon szintje csökkenni kezd, ami lehangoltsághoz vezet. A szezonális depresszió ősz végén kezdődik, és jellemzően a tavasz érkezésével szűnik meg.

Ha csak rossz kedvünk van egy-egy borúsabb napon, nem kell egyből azt gondolni, hogy depressziósak vagyunk, ám ha azt vesszük észre, hogy elhatalmasodik rajtunk a búskomorság, reménytelennek érezzük a helyzetünket, hamar fáradunk, sokat alszunk, vagy épp nem tudunk pihenni rendesen, nincs kedvünk a barátainkhoz, motiválatlanok vagyunk, nehezen koncentrálunk, és alig vagy egyáltalán nem tudjuk elvégezni a mindennapi tevékenységeket, nagy eséllyel szezonális depresszióban szenvedünk. Ilyen esetekben sokat segíthet, ha minél több időt töltünk a szabadban, beiktatjuk a napi sportolást, relaxációs gyakorlatokat végzünk, kényeztetjük magunkat, az otthonunkat pedig hangulatos fényekkel töltjük meg. 

Amennyiben egymagunk nem vagyunk képesek kilábalni az érzelmi gödörből, forduljunk szakemberhez, aki a megfelelő terápiával segít orvosolni a problémánkat.  Az is nagyon fontos, hogy a diagnózist mindig szakemberre bízzuk, hiszen a kezelés szempontjából nem mindegy, hogy a depresszió melyik típusával állunk szemben.