„Nekem elég, ha csak pár órát alszom” – mondta egy ismerősöm, holott sokszor arról panaszkodott, hogy fáradt, fáj a feje, ingerült, nehezen tud koncentrálni. Aztán elolvasott egy cikket, amelyből számára is kiderült, hogy a napi alig pár órányi alvás hosszú távon senkinek sem elég. Lehet, hogy ennyivel is funkcionálunk, ám a túl kevés alvás károsítja az életminőségünket, mentális és fizikai állapotunkat.

A mai napig kínoznak, vallatnak vele

Nem véletlen, hogy a történelem során számos helyen alkalmazták – illetve sajnos még ma is alkalmazzák – vallató- és kínzóeszközként az alvásmegvonást. Már a XVI. századi Skóciában bevetették a boszorkánypereknél. A második világháború hadifogolytáboraiban, elsősorban az ázsiai országokban a kínzások között szintén szerepelt, főleg vallomástétel kicsikarása céljából. Továbbá használták az oroszok és a németek, ahogy a hatvanas években Nagy-Britanniában is az egyik fő vallatási módszer volt: ketrecekbe zárták a foglyokat, akik a szűk térben képtelenek voltak elaludni.

Ami ennél is durvább, hogy az alvás megvonása az Egyesült Államok hadseregében egészen a XXI. század elejéig engedélyezett kihallgatási eszköznek számított, ugyanis a látható fizikai következményeit nehezen lehetett bizonyítani. Az ENSZ azóta határozottan a fizikai és lelki szenvedés részébe sorolta, és tiltja is az alkalmazását.

Ugyanakkor 2014-ben durva részletek derültek ki az USA titkosszolgálatainak pszichológusok által kidolgozott vallatási technikáiról, amelyek között az alvásmegvonás is szerepelt. A rabokat kikötötték, és ha elaludtak, vizet locsoltak rájuk, hogy felébredjenek, és mindezt zajhatásokkal is kombinálták. A rabok szerint ez volt az egyik legkegyetlenebb, legtöbb szenvedést okozó kínzási módszer.

Mi történik a szervezetedben, ha túl keveset alszol?

A kialvatlanság első jelei 24 óra után jelentkeznek: ilyenkor fáj a szem, nehéz nyitva tartani, jellemző a fejfájás, hidegrázás, memóriazavar, koncentrációs nehézség. Az egyén testhőmérséklete instabillá válik, illetve elkezd izzadni. A hosszú ideig tartó alvásmegvonásnál legyengül az immunrendszer, az érzelmi tartalékok lecsökkennek, kevésbé leszünk képesek alkalmazkodni. Hetvenkét órás vagy hosszabb ébrenlét után az ember már paranoiddá válik: gyakran úgy érzi, hogy üldözik, téveszméi lesznek, hallucinációk lépnek fel.

Tehát bizonyított tény, hogy a hosszú ideig fennálló alváshiány komoly egészségügyi problémákat okozhat. A szakemberek szerint naponta legalább 6-7 órányi alvásra van szükségünk ahhoz, hogy a testünk regenerálódjon és a méregtelenítés is megtörténjen.

Az alvásigényünk a korral változik, a National Sleep Foundation (Nemzeti Alvás Alapítvány) jelentésében kategóriákba szedte kinek, mennyi alvásra van szüksége az egészséges, produktív élethez.

Az ajánlás kilenc korcsoportra fókuszál az újszülöttektől az idős emberekig:

• Újszülöttek (0-3 hónap): 14-17 óra
• Csecsemők (4-11 hónap): 12-15 óra
• Kisdedek (1-2 év): 11-14 óra
• Óvodások (3-5 év): 10-13 óra
• Kisiskolások (6-13 év): 9-11 óra
• Serdülők (14-17 év): 8-10 óra
• Fiatal felnőttek (18-25 év): 7-9 óra
• Felnőttek (26-64 év): 7-9 óra
• Idősek (65 év fölött): 7-8 óra

Azt, hogy mennyire létfontosságú az alvás, bizonyítja, hogy már 24 órányi ébrenlétnek, azaz egy éjszakányi alváshiánynak is komoly negatív hatása van. Ha az alvásmegvonás folytatódik, további kóros változásokkal számolhatunk: ilyen az orientáció elvesztése, a látászavarok, az apátia vagy a letargia. Azt pontosan nem tudjuk, hány alvás nélküli nap okozza az ember halálát.