A prosztatagyulladás, ha egyszer kialakult, nagy eséllyel újra fel fog bukkanni a jövőben.  A megelőzésben azonban sokat segíthet az, ha tudjuk, milyen okok állhatnak a betegség hátterében, és hogyan lehet azokat elkerülni vagy kiküszöbölni.

A prosztata a férfiak sebezhető pontja, ugyanis a kismedencében kifejezetten lassú a vérkeringés, ezáltal az immunrendszer hatékonysága itt csökken, így lehetőség nyílik a különféle kórokozók, köztük a baktériumok számára, hogy megbújjanak és elszaporodjanak. A prosztatagyulladásnak számos kiváltó oka lehet, ám az esetek többségében bakteriális fertőzés áll a háttérben. A bakteriális eredetű prosztatagyulladások 80%-át az E. coli nevű bélbaktérium okozza, a fennmaradó 20%-ot a Klebsiella pneumoniae, Enterobacter vagy Enterococcus, illetve más Gram-negatív baktériumok. Némelykor nemi úton terjedő betegség húzódik meg a hátterében, mint a Chlamydia-fertőzés, gonorrhoea vagy Trichomonas, ezért az óvszerrel való védekezés erősen javasolt. Gyakran alakul ki prosztatitisz a húgyhólyag fertőzései nyomán, ám sokkal ritkábban okoznak prosztatagyulladást a gombák és a különböző vírusok.

A krónikus, nem bakteriális prosztatagyulladás esetében már nem ilyen egyszerű meghatározni az okokat. Ehhez a szakembernek komplex vizsgálatokat kell folytatni, meg kell vizsgálni a beteg életmódját is, hogy kiderüljön, mitől alakulhatott ki a gyulladás. A betegséget okozhatja külső sérülés is. Traumát okozhat például a túlzásba vitt biciklizés, nyáron a vízisízés, jetskizés, az állandó motorozás, autóvezetés és az olyan sportok, amelyek erős rázkódással járnak.

Az okok felsorolásának még mindig nincs vége: vitaminhiánnyal is összefüggésben állhat a prosztata megbetegedése, másrészt könnyebben alakulhat ki gyulladás cinkhiány, illetve elégtelen folyadékfogyasztás esetén. A baj forrása ételallergia is lehet, csakúgy, mint a túl fűszeres és csípős ételek, valamint az alkoholfogyasztás. Bizonyos orvosi beavatkozások szintén hozzájárulhatnak a kialakulásához: katéterbehelyezés vagy prosztatabiopszia is lehet a kiváltó ok. Természetesen az sem mindegy, milyen életmódot folytatunk: a dohányzás, az ülőmunka, a kevés alvás és a mozgásszegény életmód nincs jó hatással az immunrendszerre, mivel csökken a szervezet védekezőképessége, és könnyebben alakulhat ki valamilyen fertőzés.

Érdemes tehát előrelátónak lenni, és gondot fordítani arra, hogy az ülőmunka közben 1-2 óránként felálljunk, átmozgassuk az alsó végtagokat. Ne feledjük azt sem, hogy az ülőmunkát napi harminc perc mozgással kell kompenzálni, nemcsak a prosztatánk, hanem a gerincünk, a vérkeringésünk megóvása, valamint az elhízás elkerülése érdekében. Mindemellett, az intimproblémák esetében, a férfiaknak is sokat használ a gátizomtorna. Az utóbbit bár leginkább a nőkhöz, így a szüléshez, az ülőmunkához és a női inkontinenciához kötik, a gátizomtorna elemeinek elsajátítása számos esetben megoldást jelenthet a férfiak számára is akár meglévő panaszaik enyhítésére, akár megelőzés céljából. A gyakorlatok rendszeres végzése mellett javul a kismedencei szervek vérkeringése, ezzel pedig azok oxigén- és tápanyagellátása is.

Mivel a stressz szintén komoly rizikófaktor, ezért érdemes a mindennapi életünkbe stresszoldó tevékenységeket is beépíteni: menjünk jógázni, tanuljunk meg meditálni, vagy csak sétáljunk egy nagyot munka után.