A vashiány a szervezet leggyakoribb hiányállapota, amelynek különböző fokozatai vannak, az enyhe vashiánytól a nagyon súlyos vashiányos vérszegénységig. Mutatjuk, melyek ezek és milyen tünetekkel járnak. A korai diagnosztika miatt fontos, hogy ismerd ezeket!

Bár ma már rengeteg étrend-kiegészítőt alkalmazhatunk orvosi recept nélkül, a vas pótlását nem ajánlatos a saját szakállunkra végezni. Épp ezért érdemes évente egyszer vérvételt kérni, hogy fény derüljön a vashiány mértékére is.

Mitől alakulhat ki?

A legtöbb esetben az egyoldalú táplálkozásra vezethető vissza, ugyanakkor más okok is állhatnak a háttérben. Vegyük sorra, hogy mik lehetnek ezek!

• Nem elég a táplálékból származó vas az étrendben
  Számos oka lehet annak, hogy valakinek a táplálékkal történő vasbevitele túl alacsony. Például a nem kiegyensúlyozott – vegetáriánus vagy vegán – étrend, a drasztikus diéta vagy a friss, jó minőségű élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférés.
• Vérvesztés
  A vashiány könnyen kialakul krónikus (folyamatos) vérvesztés esetén. Ennek gyakori okai közé tartozik az erős menstruáció, a rendszeres véradás, a gyakori orrvérzés illetve más, vérzéssel járó krónikus állapotok (például aranyér, gyomorfekély, polipok vagy vastagbélrák).
• Fokozott vasszükséglet
  A terhesség és szoptatás alatt az anyai szervezetnek több vasra van szüksége. Ha ezt a megnövekedett szükségletet nem fedezi az anyuka, az rá és a fejlődő magzatra, újszülöttre is káros hatással van. A gyermekek intenzív fizikai és szellemi fejlődése ugyancsak jóval több vasat igényel a normál állapothoz képest.
• Vasigényes sportolás
  A sportolók hajlamosak a vashiányra, mert a rendszeres testmozgás többféleképpen is növeli a szervezet vasszükségletét. Egyrészt a kemény edzéssel járó fokozott izommunkához jóval több vas szükséges, másrészt az erőteljes izzadással sokkal több vasat veszítünk. Ha pedig a sport diétás megszorításokkal is jár, azzal csökkentjük a napi vasbevitelt.
• A vas felszívódásának nehézségei
  Az egészséges felnőttek szervezete a táplálékkal felvett vas körülbelül 10-15 százalékát tudja hasznosítani, de bizonyos esetekben még ennél is kevesebbet (bélgyulladás, gluténérzékenység stb.).

A vashiánynak különböző fokozatai vannak, amelyeknek a tünetei is eltérőek. Fontos ezeket ismerni, hiszen így leszünk képesek észrevenni, ha jelez a testünk: ideje a vaspótlással komolyan foglalkozni.

Enyhe vashiány

Enyhe (látens, vagy rejtett) vashiány esetén a vasraktárak készlete már kissé lecsökkent, amit a vasat raktározó, ferritin nevű fehérje szintjének csökkenése jellemez, akár normális szérumvasszint (SeF) mellett. A szervezetben ilyenkor kevesebb a raktározott vasmennyiség, ami pótlás hiányában folyamatosan tovább csökken, és ez azt is jelenti, hogy a vashiány mértéke súlyosbodni fog. Ennek a stádiumnak általában nincsenek, vagy csak nagyon enyhe, általános tünetei vannak.

Vashiánybetegség

Kifejezett (manifeszt) vashiányban a vasraktárak jelentősebb csökkenése miatt a hemoglobin-képzés is zavart szenved, a vörösvértestek (vvt) hemoglobin-tartalma csökken, ezért a méretük kisebb, a színük pedig halványabb lesz. Laboratóriumi vizsgálattal alacsonyabb hemoglobin- (Hgb) és hematokrit (Htk)-értéket találunk, a vasraktározó fehérje (ferritin), valamint a szérumvas (SeFe) szintje ugyancsak alacsonyabb, a vasszállító fehérje kapacitása (TVK) pedig magasabb lesz.

Vashiányos vérszegénység

A vashiányos vérszegénység (anémia) az utolsó és egyben legsúlyosabb stádium, rendszerint hosszú idő alatt alakul ki, mivel a szervezet vasraktárai csak hónapok alatt ürülnek ki. Ilyenkor már a szervezet egyáltalán nem képes biztosítani azt a vasmennyiséget, ami a hemoglobin-képzéshez szükséges lenne, emiatt pedig a vörösvértestképzés is komoly zavart szenved. Laboratóriumi vizsgálattal az előbbi paraméterek kóros változása mellett már a vörösvértestek számának csökkenése is tapasztalható. A vashiányos anémia súlyos, életveszélyes állapot, kezelés nélkül a szervezet összeomlásához vezet, mivel a vér nem képes elegendő oxigént szállítani a sejtekhez. A tünetek közé tartozik a nagyon sápadt bőr és nyálkahártyák, légszomj, szédülés és fáradtság. A vashiányos vérszegénységben szenvedő emberek immunfunkciója is csökkenhet, így fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre. Gyermekeknél a vashiányos vérszegénység kórosan befolyásolja a testi növekedést és a szellemi fejlődést egyaránt.

A vashiányos anémiának két formáját különböztetjük meg:

1. Primer (elsődleges) vashiányos anémia

Ebben az esetben a hiányállapot mögött nincs egyéb betegség, és a szervezet vasigénye a szükségesnél kevesebb vasbeviteltől alakul ki. Jellemző kisgyermekkorban és serdülőknél, várandósság és szoptatás idején, de vegetáriánusoknál is előfordul.

2. Szekunder (másodlagos) vashiányos anémia

Túlnyomórészt krónikus vérzés, valamilyen felszívódási zavar (pl. cöliákia), krónikus betegség vagy gyulladás miatt alakul ki a vashiány.

Amennyiben súlyos a vashiány, és a vas emésztőrendszerből történő felszívódása különböző betegségek miatt akadályozott, indokolt lehet az orvosi felügyelettel alkalmazott, intravénás vaspótlás. Ilyen esetekben kiemelten fontos a dózis pontos és személyre szabott meghatározása, a súlyos tünetekkel járó túltöltés elkerülése érdekében.