Az egyoldalú táplálkozás nagy eséllyel vashiánnyal párosulhat, de a vastartalékainkat az is kimerítheti, ha túlsúlyosak vagyunk, illetve az is, ha sokat és intenzíven sportolunk, sőt az sem feltétlenül jó, ha csak zöldségeket eszünk. Duplán igaz ez a fejlődésben levő kamaszainkra.

Korábbi posztunkban már bővebben is kifejtettük, miért annyira fontos, hogy biztosítsuk a szervezetünk megfelelő vaspótlását, sőt, idevágó étkezési tanácsokat is adtunk, hiszen a vas pótlásáról nekünk magunknak kell gondoskodnunk: akár természetes úton a táplálékkal, vagy ha szükséges, vaspótló készítményekkel. Előfordulnak ugyanis olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vaskészleteink szó szerint elapadjanak, ennek pedig komoly egészségkárosító következményei lehetnek. Mutatjuk, kiknek kell fokozottan figyelniük a vaspótlásra.

Túl sok, túl kevés: egyik se jó

Klímatudatosságból, és persze más okokból is, egyre többen mondanak le a húsról, ugyanakkor csak kevesen tudják, hogy a vegetáriánus vagy vegán életmódot folytatók csak a növényekben lévő, ám azokból nehezebben hasznosuló vasat tudják bevinni a szervezetükbe. A „vegáknak” tehát közel kétszer annyi elemi vas bevitelére lenne szükségük, mivel ők csak növényi eredetű, úgynevezett „nem-hemvas”-tartalmú ételeket fogyasztanak!

Ha semmiképp sem szeretnénk húst enni, kérjük ki a háziorvosunk véleményét, hogy milyen vaspótló készítményeket érdemes szednünk. A kamaszainkra is oda kell figyelni, próbáljunk megkedveltetni velük minél több ételt, ha nem akarjuk, hogy hiánybetegségek alakuljanak ki náluk.

És ha már az evésnél tartunk: a vasraktárainkat kimerítheti egy drasztikus diéta vagy fogyókúra, a hiányos táplálkozás, illetve az étkezési zavarok is. Utóbbiak közül különösen hajlamosító tényező az anorexia, amely nyomán még számos egyéb hiánybetegség is kialakulhat.

Még mindig az asztalnál maradva, a gyorsételek sem arról híresek, hogy jót tennének a szervezetünknek. Persze kényelmesek, és sok esetben finomak is, de ne csináljunk rendszert belőlük, mert általában kevés tápanyagot és vitamint tartalmaznak. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb hizlal is, a túlsúly pedig számos betegség, köztük a vashiány rizikófaktora. A kutatások legalábbis azt mutatják, hogy az elhízott embereknél 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki vashiány, mivel az elhízáshoz társuló kisfokú gyulladás gátolja a vas hasznosulását. 

Jó, ha sportol a gyerek, de azért figyelj oda

Előfordulhat az is, hogy bármilyen eredetű vérzés következtében fokozott vasvesztésnek van kitéve a szervezet: például a serdülő lányokra jellemző erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés miatt, illetve gyakori orrvérzés vagy aranyérbetegség okán, valamint gyomor-bélrendszeri vérzések, műtétek vagy a szülés kapcsán is. Bizonyos életszakaszokban több vasra van szükségünk, különösen igaz ez serdülőkorban, vagy a terhesség és szoptatás ideje alatt. Fontos, hogy pótoljuk a vasat akkor is, ha intenzíven és rendszeresen sportolunk, mert ilyenkor a szervezet vasszükséglete fokozódik, ehhez pedig nagyobb szükség van az izmok oxigénellátását biztosító, vasat tartalmazó fehérjére, a mioglobinra.

Előfordulhat, hogy a bevitt vas nem szívódik fel rendesen, így például, ha gluténérzékenységben, vagy valamilyen krónikus gyulladásos, onkológiai betegségekben szenved valaki, de különböző fertőzéses kórképek ugyancsak okozhatják a vasfelszívódás zavarát. Ezen kívül bizonyos étel- és italösszetevőknek vagy gyógyszereknek is lehet ilyen hatása. Ilyen esetekben hiába viszünk be megfelelő mennyiségben vasat, az nem tud a bélrendszerből felszívódni, ezért elengedhetetlen, hogy kiegészítő vaspótlást alkalmazzunk.

Ha bármelyik csoportba be tudjuk kategorizálni magunkat vagy kamaszainkat, különösen figyelnünk kell a raktáraink feltöltésére, hogy elkerüljük a vashiányos vérszegénységet, amely súlyos, életveszélyes állapotnak tekintendő, és kezelendő állapot.

Hirdetés