Az alvás az élet része. Olyan egyszerű élőlények is alszanak, mint a medúzák, a halak pedig még úszás közben is képesek szundítani. Természetesen nekünk, embereknek is lételemünk, sőt egészséges működésünk alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Ha ez megborul, és krónikus alvászavar lép fel, az komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Az álmatlanság tönkretesz minket

Bizonyított tény, hogy a hosszú ideig fennálló alváshiány komoly egészségügyi problémákat okozhat. A szakemberek szerint naponta legalább hét órányi alvásra van szükségünk, hogy a testünk regenerálódjon, újraépüljenek bizonyos részei, és a méregtelenítés is megtörténjék. Azt, hogy mennyire létfontosságú az alvás, bizonyítja, hogy már 24 órányi ébrenlét, azaz egy éjszakányi alváshiány is komoly negatív hatást okoz. Álmosság, csökkent döntési képesség, ingerlékenység, memóriazavar, megváltozott észlelés, látás- és halláskárosodás, csökkent kéz- és szemkoordináció, illetve fokozott izomfeszültség mind-mind lehet a következménye. Ha pedig az alvásmegvonás folytatódik, további negatív hatásokkal számolhatunk: ilyen az orientáció elvesztése, a látászavarok, az apátia vagy a letargia. Nem véletlen, hogy a történelem során rendre alkalmazták az alvásmegvonást kínzásra, vallatásra. 2014-ben például durva részletek derültek ki az USA titkosszolgálatainak a pszichológusok által kidolgozott vallatási technikáiról, amelyek között az alvásmegvonás is szerepelt. 

Azt pontosan nem tudjuk, hány alvás nélküli nap okozza az ember halálát, de arról van információnk, hogy a világon ki volt ébren a legtovább. A 17 éves Randy Gardner, 1964-ben vállalkozott arra, hogy a lehető legtovább ébren marad. Nem használt stimulánsokat, viszont mindig voltak körülötte emberek, akik segítettek neki, hogy ne aludjon el. Végül 11 nap és 25 perccel övé lett a leghosszabb ébren töltött idő. Randy, közvetlenül a kísérlet után nem tapasztalt fizikai tüneteket, ám az azt követő években krónikus álmatlanságban szenvedett.

Az álmatlanság nem a semmiből érkezik

Az éjszakai forgolódás, álmatlanság, más néven az inszomnia, korunk egyik gyakori problémája, amely mögött lelki és testi okok is meghúzódhatnak.  Az alvászavarokkal küzdő betegek 15 százalékánál a probléma hátterében valamilyen pszicho-fiziológiai ok áll, vagyis a már meglévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. De bizonyos gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként alvászavart, ilyenek például a béta-blokkolók, de a teofillin-tartalmú szerek és a túlzott koffeinfogyasztás is megnehezíti az alvást. Mindemellett több pszichiátriai betegséghez is kötődnek alvászavarok (pl: pánikbetegség, szorongásos kórképek, depresszió, skizofrénia, bipoláris hangulatzavar). A jó hír, hogy az alapbetegség gyógyszeres kezelésével az alvászavarok is javulnak, eltűnnek, míg a pszicho-fiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a cél. Ez történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de egyéb, például relaxációs technikák alkalmazásával is. Álmatlanság esetén érdemes tehát szakemberhez fordulni, mert nagy eséllyel egy egészen más problémát kell kezelni ahhoz, hogy újra jól aludhassunk.

Ráadásul rossz szokásaink is okozhatják az álmatlanságot: a túl korai vagy túl késői lefekvés, az elalvás előtti koffeinfogyasztás, valamint a nagyobb étkezések. Hogy mire érdemes odafigyelni, arról itt tudsz bővebben olvasni.