„A szerelem öl, butít és nyomorba dönt” – tartja a szólás, de akkor mit mondjunk a stresszről, ami hosszú távon valóban tönkreteheti az egészségünket, sőt közvetetten megrövidítheti az életünket is.

A korábbi posztjainkban (itt és itt) már többször írtunk a kóros stresszről mint a mai modern világra jellemző egészségromboló faktorról, amit a határidők, a külső impulzusok, döntési szituációk, a közlekedési dugók, a tömeg, a munkahelyi problémák, és még sok egyéb helyzet, a világban zajló esemény generálhat. Melegágya lehet például a munkahely, ahol az egyre hosszabbodó munkaidővel, az elvégzendő feladatok listájának növelésével, a megfeszített munkatempóval, a túlzott elvárásokkal, a rossz vezetői attitűddel, vagy a mérgező hangulattal naponta stesszelhetnek minket. Az úgynevezett munkahelyi stressz annyira elterjedt, hogy míg évekkel ezelőtt legfeljebb menedzserbetegségként emlegették, ma már bármilyen pozícióban lévő munkavállalót érinthet.

Mindezek következtében érezhetjük úgy (teljesen érthető módon), hogy túl nagy a nyomás rajtunk, hogy nem tudunk jól, gyorsan dönteni, hogy a feladatok túlnőnek rajtunk, hogy igyekezetünk ellenére egyre többet hibázunk. Az állandósult stressz hatására tünetek jelenhetnek meg, amelyek egészségkárosodást okoznak. Mutatjuk, hogyan:

A gyomorfekélytől az elhízásig

A folyamatos stressz nemcsak mentálisan készít ki minket, hanem a fizikai állapotunkra is rányomja a bélyegét. Például dehidratál, amikor ugyanis hosszabb ideig vagyunk idegesek, a stressz hatására a szervezetünkben vízhiány keletkezik, a vízhiányos állapot pedig már magában is feszültté tud tenni bennünket. A stressz az agy és az emésztőrendszer kapcsolatát is rossz irányban módosíthatja. Egyebek között például megnöveli a gyomorsav mennyiségét, amivel hosszú távon olyan emésztési problémákat okoz, mint az étvágytalanság, a gyomorégés, a hányinger, puffadás vagy a gyomorfekély. De jelentkezhet az ellenkezője is, a stresszevés, amikor a stressz hatására az illetőnél éhségérzet jelentkezik, és étellel kompenzálja a szorongató érzést. Természetesen ez is zsákutca, hiszen elhízáshoz, magas koleszterinszinthez vezethet.

Krónikus fejfájás, álmatlan éjszakák

A gyomorfekélyen kívül a stressz másik leggyakoribb és legbeszédesebb tünete a rossz alvás. Ilyenkor ugyanis a stresszhormonok szintje megemelkedik a szervezetben, ébernek és feszültnek érezzük magunkat, nem tudjuk kikapcsolni a gondolatainkat, és így az alvás is gyakorlatilag lehetetlenné válik. A kialvatlanság pedig hosszabb távon tovább rontja a mentális és a fizikai állapotunkat. Megjelenhet migrénszerű fejfájás is, amely szintén gyakori stressztünet. Bármelyiket is tapasztaljuk magunkon, forduljunk szakemberhez, hiszen egyéb okok, kórképek is állhatnak a háttérben. 

Általános letargia, depresszió

Ha túl sokáig maradunk stresszes állapotban, az akár súlyos depresszióhoz is vezethet, mivel a folyamatosan jelen lévő stresszhormonok meggátolhatják az embert abban, hogy megtapasztalja a mindennapok örömét. Ezért, ha azt érezzük, hogy a stresszes állapotból nem tudunk önállóan kilábalni, ne féljünk segítséget kérni: keressünk fel egy szakembert. 

Magas vérnyomás

A folyamatos stressz hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ezáltal megnövekszik a szervezetben az érszűkítő anyagok termelődése, ez pedig magas vérnyomáshoz vezethet, ami a szívinfarktus vagy a stroke előszobája is lehet. 

Problémák az ágyban

A WebMD egészségügyi portál szerint az összes erekciós zavar 10-20 százaléka lelki tényezők miatt következik be, mint amilyen a stressz, a szorongás és a depresszió. De a stressz komoly szerepet játszhat a férfimeddőségben is, ezt mutatta ki egy Olaszországban folytatott kutatás. A tanulmány szerint a stresszes életet élő férfiak kisebb mennyiségű spermát ejakulálnak, abban pedig kevesebb számú ivarsejt található, mint kevésbé stresszes férfiak esetében. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a stressznek a hímivarsejtek esetleges deformálódásában és mozgékonyságuk csökkenésében is szerepe lehet. Hasonló okokból a nőknél is megfigyelhető libidócsökkenés, illetve a stressz akár menstruációs zavart is okozhat.