A depresszió egyre gyakoribb mentális betegség, ami nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is komoly problémát okozhat. Mit tegyünk, ha úgy látjuk, hogy egy munkatársunk a depresszió spiráljába került?

A depresszió olyan, mint egy mocsár, lehúz az élet minden területén. Nehézkessé válhatnak tőle az olyan napi tevékenységek, amelyek eddig nem okoztak gondot, elvész az érdeklődés, a motiváció, a legegyszerűbb feladatok is óriási feladattá válhatnak. Mindez a munkaképesség csökkenéshez is vezet, ami a kollégák és a cégvezetés számára is nehéz helyzeteket szül. 

Ráadásul egyre gyakoribb problémáról beszélünk, a WHO becslései szerint a magyar munkavállalók mintegy felét érinti a depresszió valamilyen formája. A betegség okozta kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés pedig éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent.

Mitől lesz egyre több depressziós, és mi köze ennek a munkahelyhez?

A depresszió kialakulásának több oka is lehet, komoly szerepe lehet az örökletességnek, de számítanak a korai életesemények, a családi háttér, a negatív életesemények, és nem elhanyagolható tényező az alkohol- vagy drogfogyasztás, ahogy a munkahelyi környezet is közrejátszhat a kialakulásában. Utóbbinál számottevő lehet a munkahelyi stressz, ha a család és a munka nehezen összeegyeztethető, ha túl nagy vagy irreális elvárásnak kell megfelelnünk, esetleg szóbeli bántalmazásnak vagyunk az áldozatai.

Lusta vagy depressziós a kollégám?

Figyelmeztető jel lehet, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkatársunk tartósan rosszkedvű, örömtelen, nehezen motiválható, könnyen ki lehet hozni a sodrából, esetleg sokat sír. Nem feltétlenül lustaság áll a háttérben, ha késik, és egyre nehezebben tartja be a határidőket, könnyen lehet, hogy depresszió áll a háttérben.

Természetesen ez a helyzet megterhelő lehet a kollégáknak is, hiszen napi szinten - ha épp nem koronavírus-járvány van -, akkor sok időt töltünk együtt a munkatársainkkal, és egy hullámzó hangulatú, levert emberrel nehéz együttműködni, ahogy egy idő után az is terhes lesz, ha az el nem készült feladatokat nekünk kell helyette elvégezni. Ettől függetlenül próbáljunk meg az illetővel türelmesek lenni, beszéltessük, kérdezzük meg, miben segíthetünk, az sajnos nem segít, ha még mi is hibáztatjuk, vagy napi szinten leszidjuk.

Mivel Magyarországon sajnos még mindig tabu a mentális probléma, ezért éreztessük vele, hogy amit átél, az megtörténhet bárkivel, beszélgessünk vele arról, hogy van segítség, nincs egyedül, nem szégyen szakemberhez fordulni. Tudatosítsuk benne, hogy ahogy egyéb betegségekre és mentális zavarra is igaz, úgy a depresszióra is, hogy minél hamarabb felismerjük és foglalkozunk vele, annál enyhébbek lesznek a következmények, és annál könnyebb megszabadulni tőle. 

A felelősség a cégvezetés vállán nyugszik

Természetesen munkatársként nem hozhatunk döntéseket, ez a cég vezetőségének a feladata és felelőssége, hiszen az élen dolgozók tudnak érdembeli döntéseket hozni, ergo valódi segítséget nyújtani. Szükséges tehát, hogy a vezetők, HR szakemberek átfogó képet kapjanak a saját cégükről: melyek a depresszió által veszélyeztetett csoportok, munkakörök? A cégen belül milyen kockázati tényezők állnak fenn, miken lenne érdemes változtatni? Hogyan segítség azokat az embereiket, akik mentális problémákkal küzdenek. A vezetőség feladata egy olyan munkahelyi környezetet biztosítani, ahol az ilyen jellegű problémákról lehet bátran beszélni, és ha kell segítséget lehet kérni. 

Ezért, ha úgy véljük, egy dolgozónk depressziós, forduljunk pszichológushoz, tanácsadóhoz, mentális egészségügyi szolgáltatóhoz. Biztosítsuk az alkalmazottat afelől, hogy problémája nem kerül nyilvánosságra, és nem veszélyezteti az állását, hiszen ez is csak olyan betegség, mint bármi más.

Ha pedig mi magunk észleljük a munkahelyi depresszió jeleit, ne késlekedjünk segítséget kérni, hiszen egy jó szakember segít kibogozni, honnan ered a hangulatzavar, segít a megoldásban, a felépülésben.