“Olyan depis vagyok!” – szokás mondani, holott a múló rosszkedv és a depresszió között nagy a különbség, érdemes tehát óvatosan bánni ezzel a szóval.

Ne viccelj vele!

A depresszió sokkal komolyabb probléma annál, hogy egy buta poénnal elintézzük, ennek ellenére sokan bagatellizálják és összekeverik a lustasággal vagy a gyengeséggel. Úgy tartják, a depresszióból „ki lehet jönni”, mert az csak akarat kérdése. Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint azonban a depresszió nem csak átmeneti hangulatzavar, nem csupán múló rosszkedv, hanem betegség, aminek súlyosabb fajtája kezeletlenül akár tragédiához is vezethet.  Épp ezért a rosszkedvű embereket nem helyes nyomban „depressziósnak” bélyegezni, mint ahogyan egy depresszióban szenvedőre se mondjuk azt, hogy „csak” szomorú.

Ezt a pszichés kórképet nem lehet elűzni egy baráti beszélgetéssel, laza estével vagy kirándulással. A depressziót, mint minden betegséget, kezelni kell!

Mi a különbség a szomorúság és a depresszió között?

Bár vannak közös jellemzők, a depresszió mégis különbözik a például traumatikus életesemények után érzett szomorúságtól. A depresszió általában önutálattal vagy az önbecsülés elvesztésével is jár, míg a szomorúság, vagy akár a gyász után érzett fájdalom jellemzően nem ilyen.

Valódi depressziós epizódról akkor beszélünk, ha a panaszok hosszabb távon, minimum két héten keresztül fennállnak. Általános tünet a lehangoltság, az önbizalom hiánya, a negatív önértékelés, a motiválatlanság, az alvászavar, a túl sok vagy túl kevés alvás. A beteg jellemzően elveszíti a lelkesedését, közönyössé válik és nehezére esnek még a mindennapi tevékenységek is. Az érintettek gyakran érzik magukat tehetetlennek, feleslegesnek és emiatt bűntudatuk, lelkiismeret-furdalásuk is lehet. Súlyosabb esetben a halálvágy, sőt öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek.

De mi okozza?

Arról egyelőre nincs teljes szakmai konszenzus, hogy pontosan mi okozza a depressziót, de az biztos, hogy a tartós stressz, a szorongás, az alváshiány, a káros szenvedélyek vagy valamely étkezési zavar egyaránt lehet kiváltó ok. A depressziónak ugyanakkor erős a genetikai háttere, így az érintetteknél egy-egy keményebb élethelyzet könnyen „beugraszthatja” az első vagy a sokadik depressziós epizódot. Ilyen lehet egy szerelmi csalódás, a munkahely elvesztése, haláleset, a pandémia okozta bezártság és még sorolhatnánk. A genetikai háttér lehet a magyarázata annak is, hogy míg egy negatív életesemény egyeseknél depressziót vált ki, másoknál nem jelentkeznek ilyen tünetek és nem alakul ki pszichiátriai betegség.

A depressziós periódusok hosszúsága, gyakorisága egyénenként változó, illetve a depressziós tünetek is eltérő intenzitásúak lehetnek. Vannak, akik néhány évente élnek át egy-egy depressziós időszakot, ugyanakkor akadnak olyanok, akiknél a probléma akut jelleggel fordul elő, míg másoknál a depresszió állandó állapottá válik.